Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
490 Köszönöm a szót, elnök úr. Az általános vita és az összegző jelentés kapcsán azt tudom mondani, hogy egy szükséges változtatással állunk szemben. A vitában is elhangzott, hogy tulajdonképpen a „lex Illatos út” ügyéről van szó, magyarul arról, hogy el ke ll rendezni törvényi úton is egy létező problémát: egy csődbe ment, egyébként veszélyes anyagokat tároló társaság állami segítséggel történő felszámolását és a veszély megszüntetését. (11.20) Ezzel a törvényjavaslattal és azzal, hogy az erre szánt közpénzt a kormány védeni akarja, mi a vitában egyetértettünk. Egyetértettünk azért is, mert nyilván a ráfordításoknak valahol meg kell térülniük, hiszen nem lehet duplán felelőtlen vagy nem is csak felelőtlen társaságok eljárását, ami káros, mindig közpénzzel fed ezni. A helyeslő és támogató javaslatok mellett egyetlen szempontot említettem meg - és tudom, hogy az összegző jelentésnek nyilván nem képezheti részét , mégpedig azt, hogy a csődeljárással kapcsolatos törvény, a pénzügyi rendezés fontos, ugyanakkor meg kell vizsgálni az egészségügyi vonatkozásokat is, hiszen önmagában csak a közpénz védelmével és a felszámolással, a konkrét veszély megszüntetésével még nem történt meg minden intézkedés. Én ezt az egyetlen szempontot ajánlanám újfent a vita kapcsán a korm ányzat figyelmébe. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tukacs István képviselőtársam korrektül elmondta a véleményünket erről a konkrét előterjesztésről, hogy ez szükséges. Igazából az a véleményünk, hogy ez egy előremutató törvényi garancia lehet hasonló ottfelejtett, k örnyezetre rendkívül káros esetek megelőzésére, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Tehát ez számomra - mint fővárosi képviselő számára is - az Illatos út esetében rendkívül fontos. Ezt mindenképpen el kívántam mondani, de azt is - és ezt az államtitkár úrnak mint a területért felelős minisztérium felelős vezetőjének mondom , hogy véleményünk szerint az egész csődtörvény átdolgozást igényelne. Az elmúlt háromnégy évben rendkívüli mód megnövekedett a megszűnő, csődbe ment vállalkozások száma, és ezek között na gyon sok olyan van, ha szabad ezt a közkeletű kifejezést használni, amely jobb sorsra lenne érdemes. Tehát egy javaslatot is szeretnék tenni a szaktárcának, de Kara Ákos képviselő úrnak is mondanám, mert infokomunnikációs vetülete van és foglalkoztatási ve tülete is van, az előző ciklusban pedig a foglalkoztatási bizottságot vezette. A csődtörvény generális átdolgozását tartom szükségesnek a reorganizáció előtérbe helyezésével. Tehát ne az legyen az elsőrendű szempont, hogy a csődeljárás végén a felszámoló m egkapja az őt megillető százalékokat, hanem, ahogy a német csődtörvényben is szerepel, első helyen a további hasznosulás, a munkahelyek megmentése, az egyébként értelmes, értékes termelési tevékenység továbbfolytatásának menedzselése legyen a csődtörvény e lsőrendű szempontja. Ehhez akár egy kormányzati reorganizációs alapot is elképzelhetőnek tartunk. Természetesen nem osztogatásra gondolunk, de mondjuk, pályázati lehetőségre, egy olyan reorganizációs alapra, amivel átmeneti problémák megoldhatók. Tudom, hogy vannak erre példák, ilyen a gyulai húskombinát, vannak erre esetek, amikor a kormány külön foglalkozott ilyen, mondjuk úgy, megmentésekkel. De részben ezeknek a sikere vagy kudarca azt mutatja, hogy ha a csődvédelem bizonyos szakaszában valaki reorganizációt vállal és további jogi garanciákat vehet igénybe, akkor az ilyen törvényi szabályozás, ahogy említettem, a német tapasztalatok alapján elsősorban azt szolgálhatná, hogy ne szűnjenek meg munkahelyek, ne olyan mértékben szűnjenek meg, és a saj nálatos módon csődbe ment cégeknek bizonyos hányada, bizonyos része, a tevékenység bizonyos része rugalmasabban legyen kezelhető. Jelenleg a törvény tiltja, csődbűntettnek minősül, ha egyébként egy életképes részt a felszámoló ki akar venni a
