Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - Az emissziókereskedelmi rendszer magyar államot megillető kvótabevételeinek megosztási és célzott felhasználási szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
422 Erről a széndioxidkibocsátáscsökkentésről az első komoly megállapodás a kiotói protokoll va gy kiotói jegyzőkönyv volt. Ehhez a magyar parlament 2002ben csatlakozott, Magyarországra nézve is kötelezően fogadtuk el, ami mondjuk, az Európai Unión belül egy természetesnek tekinthető magatartás, de világviszonylatban ez azért nem ennyire ilyen. Péld ául az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India - nagy kibocsátók - nem csatlakoztak ehhez a széndioxidcsökkentési megállapodáshoz. Nagy kérdés a most lejáró kiotói protokoll helyett létrehozandó, Párizsra tervezett megállapodásban - ez év végén, decemberb en Párizsban lesz a klímaváltozási konferencia , amire már vannak előrejelzések, hogy ha nem is a kiotói protokoll, tehát az eddigi emissziókereskedelmi formában, de például már az Egyesült Államok is komoly vállalásokat tehet. Például az elnökjelölti bel ejelentésekor magyarul Clintonné, a kinti használatban Hillary Clinton azt vállalta, hogy Amerikát a megújuló energia paradicsomává kívánja tenni, ami ismerve az ottani energialobbi kötöttségét a fosszilis energiákhoz, egy igen nagy vállalás. No de söpröge ssünk egy kicsit a saját házunk táján! Magyarország 2002ben csatlakozott ehhez. Nagyon szerencsésen történt a széndioxidkibocsátási bázis megállapítása, mert részben Paks I. blokkjainak belépése következtében már akkor sikerült egy jelentős széndioxidkibocsátási megtakarítást fölmutatni, tehát jelenleg is teljesítette már Magyarország az Európa 2020as célok között a széndioxidkibocsátásra vonatkozó vállalását. A megújuló energiák felfuttatása, annak részaránya növelése, illetve az energiahatékonyság i kérdések területén viszont közel sem állunk ilyen jól, úgyhogy ezzel kapcsolatos a kritikai észrevételünk is. Ez az előterjesztés véleményünk szerint elmozdulás a korábbi zöldítési programtól, a zöldgazdaságfinanszírozási programtól, mert ahogy Hiszéken y Dezső képviselőtársamtól elhangzott, a szocialista kormányok a széndioxidkvótabevétel teljes értékét ilyen energiahatékonysági célokra fordították. Hozzá kell tennem, hogy akkor ez tízmilliárdos nagyságrendű bevétel volt, és azt most nem akarnám az Orb ánkormány rovására írni, hogy összeomlott a széndioxidemissziókereskedelem a világban, lecsökkentek ezek a bevételek; azt viszont a rovására írom, hogy az akkori tötymörgésük eredménye tizenmilliárdos veszteség volt. Szabó Imre akkori környezetvédelmi m iniszter és a stábja előkészített egy nagyon kedvező, az ország számára komoly bevételt biztosító, úgy emlékszem, 17 milliárdos emisszióértékesítési programot, amit önök elbizalmatlankodtak, elügyetlenkedtek, úgyhogy a töredéke sem valósult meg. Az egy ko moly veszteség. Tehát azzal, hogy itt most uniós szempontokat átvéve újabb 5050 százalékot állapítanak meg, meg más részarányokat állapítanak meg, véleményünk szerint nem helyes. Mint ahogy az sem helyes, hogy bár öt évük volt rá, hogy kidolgozzák a METÁRt, a megújuló energiákat támogató rendszert, rengeteg szakmai egyeztetést, mindent folytattak róla, ugyanakkor még sincs olyan METÁR Magyarországon, amely támogatni tudná a megújuló energiák előállítását, és ennek folyományaként növekedni tudna Magyarorsz ágon a megújuló energiák részaránya. Csökken. Akkor csökken a megújuló energiák részaránya Magyarországon, amikor a szumma energiafelhasználás szintén csökken. Ez alapvetően a gazdasági válság következménye meg az ipari szerkezetváltás következménye, hogy a szumma energiafelhasználás nem nő, de hogy egy ilyen stagnáló energiafelhasználáson belül a célként kitűzött 14,7 százalék közelében nincs a hazai megújulótermelés, ez azért rendkívül nagy probléma, és főleg az, hogy nem növekszik, hanem csökken. Tehát a mikor önök a kötelező átvételi tarifát, a KÁTrendszert megszüntették, akkor azért egy komoly gázfelhasználásmegtakarítási lehetőséget vágtak el, mert azért, amikor a gázt elégetik, akkor is széndioxid megy a levegőbe. 2011et megelőzően, amikor még volt KÁTrendszer, éves viszonylatban 50 milliárd forint értékű gázmennyiséget lehetett megtakarítani a kapcsolt energiatermelést megvalósító kiserőművekkel. Tudják, azokkal a gázmotorokkal, amelyek a vidéki
