Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
416 figyelembe vegyük, és minden olyan vállalkozást, tevékenységet , amelyről egyébként a hozzászólók is jelzéssel voltak, mentesítsünk az irányelv szigorú szabályai alól. A törvényjavaslat vitájának lezárásaként köszönöm a Gazdasági bizottság támogatását, a Törvényalkotási bizottság munkáját, és mindazokat az érdemi észr evételeket, amelyekkel segítették a javaslat tárgyalását. Tisztelettel kérem, hogy mind a módosító javaslatunkat, mind a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző m ódosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája . Az előterjesztés T/4886. számon a par lamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/4886/3. számon, jelentését pedig T/4886/4. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javasl ata T/4886/6. számon, összegző jelentése pedig T/4886/7. számon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécse y László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló törvény létrehozásána k legfontosabb oka az volt, hogy a hatályos, a vasúti közlekedésről szóló és a jelen vitában többször idézett 2005. évi CLXXXIII. törvény elsődleges célja az európai uniós jogszabályok átültetése volt, és ezáltal a kisebb jelentőségű kötött pályás rendszer ekre vonatkozóan nem került kidolgozásra a szabályozás megfelelő részletességgel, hiszen ezek a kötött pályás tevékenységek jelentős különbségeket mutatnak. Ugyanakkor e kötött pályás rendszerek a kedvtelési célú vagy turisztikai tevékenység keretében - mi nt Ander képviselőtársunk is megemlítette - egyre inkább teret nyernek, úgy is, mint aktív pihenési formák. Hivatkozom itt államtitkár úrra, ilyenek a libegő, a sífelvonó és egyéb formák. Mindezek indokolták, hogy a vasúti közlekedés szabályozásától némiké pp elválasztva, önálló törvényben rendezzük az azokra vonatkozó keretszabályokat. Talán még több polgárunkat érinti a nevezett turisztikai célú vagy inkább pihenési formákat kiszolgáló kötött pályás eszközökön kívül például a trolibuszközlekedé s szabályozása. Ez annyiban minősül mint közúti járművel történő közlekedés kötött pályás közlekedési módnak, amennyiben közismert, hogy az áramellátás biztosítását a felsővezeték mint kötött pálya határozza meg. Összességében tehát a törvény elfogadásával az eddig számos elemében egyáltalán nem vagy részletesen nem szabályozott egyéb kötött pályás tevékenység nyer keretszabályozás formájában rendszert. A Törvényalkotási bizottság a 4887. számú törvényjavaslattal összevontan tárgyalta ezt a törvényjavaslato t és ezt a módosítást is, és az összegző módosító javaslatot, valamint az összegző
