Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
411 A javaslathoz képviselői módosító indítvány nem érkezett, csak a Gazdasági bizottság, illetve pontosításként, ahogy Vécsey képviselőtársam az imént felsorolta, a Törvényalkotási bizottság nyújtott be egy módosító indítványt, ezek szerkesztési és nyelvhelyességi pontosításokat szolgálnak. Hadd emlékeztessem a tisztelt Házat, hogy a javaslat az Unió vasúti irányelveinek való megfelelést, azon bel ül is a negyedik vasúti csomagnak megfelelő jogszabályi korszerűsítést szolgálja. Ehhez kapcsolódóan számos, nemzeti igények által szükségessé tett módosítást is átvezet a javaslat. Először is háromlépcsőssé teszi a vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos dönté shozatalt és szabályozást. Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetésének, igénybevételének szabályozása. Az előterjesztés rögzíti, hogy a kormány feladata a vasúti közlekedéspolitikára, v alamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása, a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése, a vasúti pályahálózati infrastruktúrafejlesztési stratégia jóváhagyása, az országos va súti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása. A jogszabálytervezet alapján a közlekedésért felelős miniszter készíti elő a vasúti köz lekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati infrastruktúrafejlesztési stratégiát, és szervezi ezek végrehajtását. A miniszter az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alap ít vagy jelöl ki. A fentiekre tekintettel kérem, hogy támogassák a bizottsági jelentést és az összegző módosító indítványt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A következő elő re bejelentett felszólaló Józsa István képviselő úr, MSZP. DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés jellegéből adódóan ez egy eléggé átfogó uniós jogharmonizációs törvényjavaslat, a 2012/34/EU irányelv nek a magyar jogrendbe történő konzekvens átültetését jelenti. Egy jelentős munka, ugyanakkor nem mentes a kodifikációs problémáktól, a fogalmazási anomáliáktól, mint ahogy az egyhangúlag elfogadott módosító javaslat is mutatta, hogy ennek természetesen mi sem álltunk ellent. Az első vasúti csomag teljes felülvizsgálatára, átdolgozására az Unióban már 2010 és ’12 között sor került az egységes európai vasúti térség létrehozása érdekében. Az irányelv részben átalakította a vasúti társaságok részére nyújtott s zolgáltatások körét, a pályahálózathasználati díjképzés és számítás szabályait megváltoztatta, újabb szereplőket, a kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit vonta be a szabályozási körbe, és sok ponton szigorította nagyon helyesen a piacfelügyeleti hatósággal vagy szakmai nyelven: vasúti igazgatási szervvel kapcsolatos függetlenségi feltételeket. Ezt mi helyesnek tartjuk. Ezáltal olyan jelentős változásokat hozott a vasúti szabályozásba, amely a hazai törvényi szabályozás szintjén is számos jogintéz mény újragondolását tette szükségessé. (18.30) Ezek miatt a vasúti törvény jelentős módosításának elsődleges kiváltó oka az irányelv szabályainak átültetése, érvényesítése, de ehhez kapcsolódóan lehetőség nyílott számos, a nemzeti igények által szükségessé tett módosítás alkalmazására is. A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy míg a 2005ös törvény megalkotásakor még a működési engedélyek területi hatályának meghatározását nem földrajzi, illetve közigazgatási területi egységek szerint határo zták meg, hanem a vasúti szervezet által igénybe vehető, illetőleg működtetett vasúti pályahálózat megjelölésével, addig az irányelv koncepcionális változást hozott ebben a kérdésben is. Az európai uniós irányelv alapján ugyanis a szolgáltatásokat, ezáltal a működési engedélyeket nem az a vasúti pályahálózat határozza meg, amelyen a szolgáltatás folyik,
