Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája (T/4824. szám) - NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
402 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Nem tudjuk mi osztani tová bbra sem azt a lelkesedését, illetve azokat az állításait, amelyeket államtitkár asszony elmondott. A Transparency International egészen biztosan vizsgálta, és biztos vagyok benne egyébként, hogy nem kormányhoz köthető független intézményként jónak ítélhet te meg egyébként a Magyar Fejlesztési Banknak az átláthatóságát, a működésének az átláthatóságát, de gondolom, ön se vonja azt kétségbe, hogy ez még a jogszabálymódosítás előtt volt. Akkor, amikor ahhoz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, illetve őáltala a k ormány, a magyar állam megszerezhessen bármilyen gazdasági társaságot Magyarországon, itt azért szeretnék visszautalni Vas Imre felszólalására, ahol azt mondta, hogy a mellékletet kiegészítették egykét aprócseprő dologgal. A következővel fog foglalkozni a Magyar Fejlesztési Bank: bővítik most a tulajdonolható társaságok profilját közműszolgáltatással, ingatlanforgalmazással és ingatlankezeléssel. Egyszer egy vitában elhangzott, hogy talán a Magyar Fejlesztési Bank lassan már savanyú cukrot is szeretne áru lni. Ez az önök döntése és az önök felelőssége egészen biztosan. Eddig ezekről legalább törvényben kellett határozni ebben a Házban, eddig legalább ide kellett hozni ez elé a Ház elé. Most egyébként a három törvényjavaslat, amit egymástól különböző időpont okban fogunk majd tárgyalni - az állami vagyonról szóló jogszabályok rendelkezései, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló jogszabály módosítása , minden afelé hat, hogy mindent be kell gyűrni a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség alá, ahol Lázár Ján os valójában a törvény szerint, a törvény indokolása szerint felkérheti, ezt lefordítom magyarra: parancsot adhat az MFBnek arra, hogy bizonyos gazdasági társaságot vegyen meg vagy szerezze meg ezt a gazdasági társaságot. Akkor az MFB a portfóliójába tart ozó cégek közül bármelyiket egyébként kijelölheti arra a miniszter jóváhagyásával, forrást teremthet rá, vagy hogyha éppen nincsen ilyen cég, akkor létrehozhat olyan céget, amelyik megvásárolhat bármilyen magyar céget. Erre hívtuk mi fel a figyelmet, hogy ez egészen biztosan nem az átláthatóságot fogja szolgálni. Arra hívtam még föl a figyelmet, és erre nem nagyon szoktam kapni kormányzati választ, hogy miért épít ekkora cégportfóliót a magyar állam. A magyaroknak ebből vajmi kevés haszna van. Abból, hogy a z Erste Bankban, a Budapest Bankban van már egyébként a magyar államnak részesedése, nagyon sok adóforintból van a magyar államnak részesedése, hogy az Antenna Hungáriát fölvásárolták, a BKV hiteleit átvállalta a magyar állam adóforintokból, olyan cégportf óliót épít ez az állam, amiből, én úgy gondolom, hogy a magyaroknak nem sok haszna származott az elmúlt időszakban. Mielőtt erre megkapnám azt válaszként, hogy de a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében történik ez, hiszen azért majd látni fogjuk, hog yha folyamatában figyeljük ezeket a dolgokat, természetesen most maguk alá gyűrik majd az első nemzeti közműszolgáltató céget is és minden más egyebet, ami ebben a rezsicsökkentés tekintetében bármilyen kompetenciával bír, ezt önök be fogják vonni a Minisz terelnökség alá. Én úgy gondolom, hogy inkább azon kellene elgondolkodni, hogy ha Brüsszel ezt nem találta helyesnek, akkor valószínűleg önök rosszul tárgyaltak Brüsszelben. Inkább azzal kellene foglalkozni egyik oldalon, hogy hogyan tudják ott kijavítani azt a hibát, másik oldalon pedig azzal, amire akkor is, a vitában is felhívtam a figyelmet, államtitkár asszony. Itt járt nálunk Katainen úr, aki azért felelős, hogy az úgynevezett Junckeralapról, a 13. cikkely alapján nyújtandó Junckeralap felhasználásá ról tájékoztassa a magyar parlament résztvevőit, a Gazdasági bizottságban, a Költségvetési bizottságban és az európai uniós bizottságban vettünk részt jó páran ezen a megbeszélésen. Ott többször felhívta a figyelmet arra a mintegy 315 milliárd eurós összeg re, amelyről tudjuk, hogy annak 80 százaléka nagyjábanegészében infrastrukturális fejlesztésre fog elmenni, ebben az összegben állami szereplőt ők nem tűrnek meg. Direkt rákérdeztem, tudjae, hogy Magyarországon éppen másfelé mennek a dolgok, hiszen az ál lam megszerez mindent. Nem azt mondom, hogy államosít, mert egyelőre még pénzért szerzi meg, most csak a felhatalmazás minősége lesz alacsonyabb, eddig törvény kellett hozzá, most hogyha ezt önök elfogadják, akkor rendelet is elég lesz. Tudjae azt az euró pai uniós biztos, hogy Magyarországon
