Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Évről évre emelkedik a munkavállalókkal szemben elkövetett jogsértések száma” címmel - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
353 is, hogy a szakemberek sokasága elhagyta ezeket a működő rendszereket. És ennek az az eredménye, hogy egyre in kább csökken a munkavállalók jogbiztonsága. Van tehát eredménye, csak lesújtó ez az eredmény. Lesújtó, mert a jogbiztonság csökkenése a kiszolgáltatottsághoz vezet. Nézzék, az ez év első negyedéves vizsgálati eredmények azt mutatják, azt támasztják alá, ho gy a munkavállalókat érintően, 62 százalékukat érintően szabálytalan foglalkoztatások hívódtak életre. 11 százalékkal nőtt egy esztendő leforgása alatt ez az arány. De ha nem a munkavállalókat, hanem a munkaadókat nézzük, akkor meg azt látjuk, hogy a munka adók vonatkozásában az elkövetett szabálytalanságok aránya 58 százalékos mértékű. Magyarul, több mint minden második munkáltató szabálytalanságokat követ el. És milyen típusú szabálytalanságokat? Van, aki igen súlyosat: bejelentés nélküli foglalkoztatásoka t, feketefoglalkoztatást, a munkavállalók 14 százaléka - a vizsgálati tapasztalatok alapján - feketén foglalkoztatott volt. De ha nem a feketefoglalkoztatás kérdéskörét nézzük, hanem azt, hogy hogyan és miképpen bánnak az emberekkel, akár a munkaidőnyilvá ntartás rendszerét hogyan vezetik, akkor látható módon úgy, hogy az minden harmadiknegyedik munkavállalót hátrányosan érint. Persze hogy hátrányosan érint, hiszen ha nem vezetik korrekten a munkaidőnyilvántartásokat, annak az az eredménye, hogy bérben, p ótlékban, pihenőidőben, sok minden egyéb másban negatív eredmények születnek. (14.40) És a bérkifizetés tekintetében is sok olyan torzóval találták magukat szembe az ellenőrök, amely példaként a garantált bérminimum megfizetése helyett, mondjuk, minimálbér t adott az embernek vagy adott esetben azt sem. Szóval, nem akarom tovább bővíteni a látképet, azt szeretném kérdezni valójában, hogy miért nem védik meg a munkavállalókat ezektől a kizsákmányolásoktól, ezektől a kiszolgáltatottságoktól. Miért nem biztosít ják azoknak a hatóságoknak, ellenőrzési jogosítvánnyal bíró szervezeteknek, hogy tisztességes módon fel tudják tárni, inkább meg tudják előzni ezeknek a helyzeteknek a kialakulását? És mit kívánnak tenni önök az egy év leforgása alatt történő, 11 százaléko s mértékű, ilyen súlyos helyzetek növekedésével kapcsolatosan? Erre szeretném várni az államtitkár úr válaszát. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A munkaügyi ellenőrzés 2015 első negyedévi tapasztalatairól szóló beszámoló valóban tartalmaz olyan adatot, amely szerint az előző év a zonos időszakához képest a jogsértéssel érintett munkavállalók számaránya 51 százalékról 62 százalékra növekedett. Egyegy időszak összehasonlító ellenőrzési adataiból, azoknak egymáshoz való viszonyából azonban közvetlen és általános érvényű következtetés eket levonni nem lehet, az adatokat ugyanis jelentős számú tényező befolyásolja: az adott időszakban milyen ágazatokat ellenőrzött a hatóság, milyen munkavállalói létszámmal dolgoztak az ellenőrzött munkáltatók, sor kerülte akció- vagy célellenőrzésre, és ha igen, mely területet, területeket érintettek. Ágazatonként eltérő például a tipikus jogsértések aránya; ön is tudja, hogy a feketemunka jellemzően nagyobb az építőiparban, a mezőgazdaságban, mint egyéb szektorban. Hosszabb távot tekintve a jogsértéssel érintett munkavállalók számaránya hullámzó tendenciát mutat: 2010ben és 2011ben csupán 50 százalék körül mozgott, míg ezt megelőzően, 2007ben és 2009ben 6365 százalék volt az arány. Önmagában azonban a jogsértő munkáltatóknak, a jogsértéssel érintett munkavállalóknak, az összes ellenőrzéssel érintetthez viszonyított viszonylag magas aránya értelmezéséhez elengedhetetlen a következők figyelembevétele is: a munkaügyi hatóság az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében hangsúlyt helyez arra, hogy az előző időszakban legfertőzöttebb területeken, illetve
