Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 22. hétfő (89. szám) - Dr. Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ha a kormányon múlik, nem lesz bérfelzárkózás?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
348 leteltét.) , és annak mértékéhez megfelelően cselekedjenek. Természetesen nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖ K : Köszönöm szépen. Tehát nem fogadta el a választ a képviselő úr. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ha a kormányon múlik, nem lesz bérfelzárkózás?” címmel Tisztelt Or szággyűlés! Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet, az LMP képviselő asszonyai, interpellációt nyújtottak be a Miniszterelnökséget vezető miniszter úrhoz: „Ha a kormányon múlik, nem lesz bérfelzárkózás?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó . SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Ön nemrég egy építészfórum hallgatósága előtt azt mondta: mi a nyugateurópai bérekkel versenyezni a következő húsz esztendőben nem tudunk, tehát mi nem tudunk az egyetemet végzett vagy jó szakipari munkás végzettséggel rendelkező fiatalok számára olyan bérajánlatot tenni, ami képes lenne versenyezni a felkészültségüknek megfelelő nyugateurópai bérekkel. Csupán egyetlen szót kellene kicserélni ahhoz, hogy az állítás igaz legyen: ha nem akarunk, akkor nem is tudunk, sem belátható időn belül, sem húsz év múlva versenyezni a nyugateurópai bérekkel. A kormány felelőssége, hogy Magyarországon az elmúlt években bérfelzárkózás helyett folytatódott a bérek leszakadása a nyugati bérektől. A z LMP véleménye szerint ez nem egy szükségszerű folyamat eredménye, hanem a jövedelmi ollót szélesre nyitó kormányzati politikáé. Magyarországnak azért nincs esélye versenyezni a nyugati bérekkel, mert a kormány minden lehetséges eszközzel ezt igyekszik me gakadályozni. Az arab befektetőknél a magyar munkaerő olcsóságával és kiszolgáltatottságával házaló miniszterelnök és kormánya részéről ez egy tudatos politika. A miniszterelnök téveszméje, hogy alacsonyan tartott bérekkel, lecserélhető munkavállalókkal és legyengített szakszervezetekkel lehet csak versenyképes Magyarország. Lassan már csak önök nem látják ebben az országban, hogy Magyarország legnagyobb problémája a dolgozói szegénység, az, hogy munkával szerzett jövedelemből nem tudnak megélni az emberek. Ennek pedig egyenes következménye a kivándorlás, amit a kormány okoz, mégpedig azzal, hogy öt éve minden lépésével olyan összeszerelő üzemmé akarja zülleszteni Magyarországot, ahol a kiszolgáltatott munkavállalók az Unió egyik legalacsonyabb fizetéséért d olgoznak. A múlt héten elfogadott adócsomag, benne az egykulcsos adó 1 százalékpontos csökkentésével, újabb tudatos lépés a kormányzat részéről, amivel akadályozza a bérfelzárkózást, és növeli a bérszakadékot szegények és gazdagok közt. Miközben nemzetközi szervezetek - köztük az OECD - egymás után figyelmeztetnek, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség rosszat tesz a gazdaságnak, a magyar kormány még jobban kitágítja az alacsony és magas jövedelműek közti távolságot. Ma Magyarországon a 150 ezer forint körüli net tó átlagbér alatt keres az adófizetők kétharmada. Ez az árakat is figyelembe véve az alsó egykét jövedelmi tized szintjének felel meg NyugatEurópában. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, első lépésben bérfelzárkózást támogató kormányzati politikára volna szüksé g, hogy egyetlen magyar munkabér se lehessen a létminimum alatt. Van erre bármilyen
