Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
321 UEFA nem tesz különbséget az amatőr és a profi sportszerződés között, ezért indokolt a módosítás. Az érvelés akár igaz is lehet, de a törvény szövegében eszközölni tervezett módosítás nem tartalmaz semmiféle szövegszerű változtatást azzal kapcsolatosan, hogy a sportszerződés mikor minősül amatőr nek vagy profinak. (21.40) A jelenleg hatályos sporttörvény a sportszerződések között szintén nem tesz különbséget. A sportszerződés a törvény szerint vagy megbízási jogviszony lehet, vagy munkaviszony, mindkét jogviszony további törvényekben részletesen s zabályozott. Ezen törvények egyikét sem érinti a jelenlegi módosítási javaslat. Ezért úgy gondolom, hogy az indokolásban foglalt érvelés nem támasztja alá a normaszöveg módosítását. A szövegszerű módosítások valóban technikai jellegűnek tűnnek. A jelenlegi szabály szerint amatőr sportoló sportegyesület keretében vagy tagként, vagy sportszerződéssel sportolhat. A módosítás szerint továbbra is tagként vagy sportszerződés alapján sportolhat sportegyesületben, ha a sportszövetség vagy a szakszövetség versenysza bályzata a sportszerződés megkötését egyébként kötelezővé teszi. Sportvállalkozás keretében jelenleg is és a módosítás szerint is csak sportszerződéssel sportolhat amatőr sportoló. A törvény szövegébe tehát egy magyarázó fordulat kerül beiktatásra. Szó sin cs arról, hogy az UEFA vagy a FIFA miféle elvárásokat támaszt a sportolókkal szemben. Abban az esetben, ha a FIFA vagy az UEFA bizonyos elvárásokat támaszt a sportolókkal kötött szerződések tárgyával, hatályával vagy tartalmával kapcsolatosan, akkor ezen e lvárásokra az adott sportág intézményrendszerének kell tájékoztatnia a sportolóit, legyenek azok akár profik, akár amatőrök. A nemzetközi elvárások ismerete mind a sportolóknak érdeke, amennyiben nemzetközi sportkarriert szeretnének, mind a sportszervezete k érdeke, amelyek szeretnék hírnevüket akként öregbíteni, hogy a nemzetközi szereplésre alkalmas, sikeres sportolókat nevelnek. A sportszerződéseket tehát olyan tartalommal kötik meg a felek - sportoló és sportszervezet , amely tartalom a céljaikhoz és el várásaikhoz igazodik. Nem törvényben kell szabályozni az egyes szerződések tartalmát. A jelenlegi szabályozás széles lehetőséget biztosít a sportszerződések megkötésére, illetve azok tartalmára vonatkozóan. A változtatás alátámasztására az indokolásban hoz ott érvek sem nem okszerűek, sem nem tényszerűek. A szövegmódosítás a magyar nyelv szabályai szerint nem hordoz többlettartalmat, nem eredményez tartalmi változást a jelenlegi normaszövegben, ezért álláspontunk szerint felesleges, elfogadása nem indokolt. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a FIFA és az UEFA nem ismeri el az amatőrsportolói szerződéseket. Az előterjesztés magában foglalja továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítását is - amely törvényről egyébként szintén egyetlenegy pont megnyitásáig már az előző napirendi pontban szintén hasonló fölöslegességgel tárgyaltunk. Hogy valami saját gondolatom is legyen a felszólalásban. A törvény módosítás egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy az országos sportági szakszövetségek esetében a bevételek jelentős részét eredményező hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokra vonatkozó, egy évnél hosszabb szerződéseket ne a legfőbb döntéshozó szer v, a közgyűlés hagyja jóvá, hanem az ügyvezetést ellátó szervezet. A módosítás indokaként az előterjesztő azzal érvel, hogy ezen szerződések legfőbb döntéshozó testülettel való jóváhagyatása olyan felesleges és szükségtelen bürokratikus akadály, amit le ke ll bontani. A közgyűlés összehívása időigényes és körülményes feladat, ezért ezt mellőzni kell az egy éven túli szerződések megkötése esetén. Miért teszünk különbséget a sportági szakszövetségek és egyéb sportegyesületek között? Ha a sportági szakszövetség nek körülményes összehívni a közgyűlést, akkor a többi egyesületnek miért
