Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. é... - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
310 Ennek a javaslatnak a támogatásával a kormánytöbbség beismeri, hogy nem az önkormányzatok és a közhasznú alapítványok, hanem a személyes hatalmi pozícióik érdekében hoznak törvényt . Ehhez az LMP nem fog asszisztálni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség az elsőként jelentkezett független képviselői felszólalá sra. Megadom a szót Szabó Szabolcs képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! SZABÓ SZABOLCS ( Független ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megmondom őszintén, én nagyon szomorú vagyok, két ok miatt. Az egyik, hogy már megin t egy olyan előterjesztés van előttünk a plenáris ülésen, ami egy egyedi esetre próbált törvényt módosítani. Tele van most már a magyar jogtár mindenféle kivételekkel, speciális törvényi szabályozásokkal, és azt gondolom, hogy ez nem jó irányba viszi Magya rországot. Például felmerül e kérdés kapcsán, amit néhány képviselőtársam már megemlített - Németh Szilárd említette is nagyon őszintén az expozéjában , hogy ez egy egyedi esetre született módosító javaslat. Vajon felmértee valaki, hogy egyáltalán hány a lapítvány lehet érintett, amely a törvény hatására bármilyen változást fog elszenvedni? (20.50) Azt gondolom, hogy nem, hiszen teljesen egyértelmű, hogy itt egy egyedi esetnek a jogszabálymódosítással történő kezeléséről beszélünk, tehát ez az egyik ok, a mi miatt én szomorú vagyok. A másik ok meg nyilván az, hogy csepeliként, mind a ketten Csepelen lakunk, egyikünknek se jó, ha Csepelről ilyen kontextusban megy a vita a Házban, mennyivel jobb lenne, hogyha csak és kizárólag valamilyen pozitív ügy kapcsán b eszélnénk. Itt többen belementek már a részletekbe, én nagyon nem szeretném ezt ismételgetni, pont azért, hogy Csepelről nehogy véletlenül ez maradjon meg azoknak az embereknek az emlékezetében, akik esetleg interneten követik a közvetítést. Világosan elmo ndták az ellenzéki képviselőtársaim, hogy mi áll ennek az ügynek a hátterében. Általam megfoghatatlan ok miatt a csepeli Fidesz egyfajta kommunista fészeknek tekinti a munkásotthont és ebből adódik ez a probléma, és mivel nem jutottak dűlőre egyéb más mego ldásokkal - sajnos a tárgyalás kevésbé tartozott bele ebbe a megoldási eszköztárba , ezért most eljutottunk odáig, hogy egy ilyen egyedi, eseti törvénymódosítás került a Ház elé. Korábban én már ajánlottam képviselő úrnak, egyébként beszéltem erről pár mo ndatban Borbély Lénárddal is, hogy én nagyon szívesen beszélgetek és segítek, ha bármilyen ügy van. Ebben az ügyben is fel tudom ajánlani, hogy üljünk le - megpróbálok valamit segíteni, hogyha igényt tartanak rá - a Munkásotthon Alapítvány képviselőivel, é s próbáljunk meg valamilyen kompromisszumos megoldást találni, és hagyjuk ezt a törvénymódosítást. Én tudom, hogy ez nem egyszerű folyamat, nagyon bemerevedtek már az álláspontok Csepelen, innen nehéz már visszajönni, ez teljesen egyértelmű, ettől függetle nül én naiv vagyok, és azt gondolom, hogy ha nem is rövid idő alatt, de talán sikerülne egy olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelel, és nem egy ilyen törvénymódosítással próbálják meg erővel rendezni ezt a helyzetet. Egy dologról beszélnék még eg y picit talán részletesebben, magáról a munkásotthonról, mert ha esetleg valaki követi a vitát, akkor nem biztos, hogy teljesen világos számára, hogy egyáltalán mi a probléma lényege. Azt kell tudni a munkásotthonról, amelyik egyébként tényleg, itt talán S závay képviselőtársam mondta, hogy egy nagyon szép szecessziós, egyébként védett színházteremmel rendelkezik, maga a munkásotthon igazából soha nem volt önkormányzati tulajdonban. Annak idején, még az első világháború után a Szociáldemokrata Párt, különböz ő szakszervezetek meg állampolgárok, szakszervezeti tagok adományaiból, felajánlásaiból jött létre, kis téglajegyeket is lehetett vásárolni. Ez egy teljesen normális, bevett dolog volt egyébként a szakszervezeti mozgalmak esetében, tehát ez nem egy egyedi csepeli ügy volt, nagyon sokszor a szakszervezetek így teremtették