Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. é... - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
307 ellehetetlenülését, fontos feladatok el nem látását vonhatja maga után. Erre tehát oda kellene figyelni, hogy mindig azonos időpontban és a lehető leghamar abb legyenek ezek a pályázatok kiírva, ezzel is biztosítva a civil szféra jobb működését. Idén még csak ezekben a napokban értesítik ki a pályázókat az eredményekről, és mint tudjuk, június közepe van. Hogy, hogy nem, de bezzeg tavaly lényegesen serényebbe n dolgozott a rendszer, az országgyűlési választások időpontjára, azaz április elejére ugyanis már a kifizetések is folyamatban voltak. A kifizetések folyamata tehát valamiért érthetetlenül vontatott és lassú. Hiába történik meg időben a bírálat, ha megtör ténik, pénzt az adott szervezet sokszor csak nyár végén lát ebből, annak ellenére, hogy mindenki pontosan tudja, aki szervezett már valaha rendezvényt, hogy ezeknek a programoknak a döntő többségére érthető módon nyáron kerül sor. Ezzel kapcsolatban azt is tudjuk, hogy korábban túlságosan nagy volt, most pedig inkább túlságosan kicsi az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Igazgatóság, tehát akkor itt kellene talán megfontolni valamiféle bővítést mind az anyagiak, mind pedig a humán erőforrás tekintetében, hogy ne akadozzanak a kifizetések, ne lehetetlenüljenek el a programok. De másutt is okoz problémákat a megfelelő számú munkatárs hiánya. A civil szervezetek bejegyzését és nyilvántartásának vezetését, frissítését az illetékes bíróságok végzik, ez azonban a je lenlegi tapasztalatok szerint meghaladja a képességeiket és erőforrásaikat. Az Országos Bírósági Hivatal azon gyakorlatát, hogy a törvényes határidőket nem betartva, több hónap késéssel teszi csak közzé törvényi kötelessége ellenére a különböző civil szerv ezetek által elküldött éves beszámolókat, például kifejezetten botrányosnak, a XXI. századi technikai, informatikai környezetben elfogadhatatlannak tartom. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a birosag.hu honlapon több hetes csúszásban van az egyes bírósági végz ések átvezetésével kapcsolatos ügyintézés. De olyan hajmeresztő ügyről is hallottam már, hogy háromnegyed évet késett egyegy új civil szervezeti tisztségviselő bejegyzése az illetékes törvényszékek lassúsága miatt. Talán ezzel is lehetne a civilek kapcsán foglalkozni. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy az OBH és a törvényszékek illetékes részlegének dolgozóira rengeteg pluszmunkát ró a digitalizálás és a beérkezett iratok bírálása, és azt is tudjuk, hogy emiatt hegyekben állnak a különféle papírok. Az az onban mégsem lehet megoldás, hogy belenyugszunk az OBH és a törvényszékek lassúságába, további támogatást kellene átcsoportosítani ide mind humán, mind pedig anyagi erőforrások tekintetében. Önök azonban akkor, amikor ezzel kapcsolatban szintén egy írásbel i kérdést tettem föl, még azt sem voltak hajlandóak elárulni, államtitkár úr, hogy mégis hány civil szervezet esett el emiatt a pályázati forrástól, nemhogy arról tájékoztattak volna, hogy mégis hogyan akarja a kormány segíteni ezen ügymenetek gördülékenye bbé tételét. Talán erről is szólhatna most ez a törvénymódosítás. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát a felsoroltak közül számos problémát orvosolhatott volna, ahelyett, hogy egy eddig jól működő gyakorlatot szándékozna egyébként elrontani. Ráadásul ez t sem jó szándékból, hanem puszta önzésből, egyéni pártérdekből kívánja megtenni, amelyhez ráadásul botrányos módon az illetékes szaktárca, ön, államtitkár úr is asszisztenciáját adja. Miről van tehát szó? Itt már a poént lelőtték előttem, de ugye, ha egy alapítvány alapítója meghal vagy jogi személy esetében jogutód nélkül megszűnik, és ezt megelőzően nem jelöl ki senkit az alapítói jogok gyakorlójának, akkor az illetékes bíróság kapja meg az alapítói jogok új gyakorlójának kinevezési jogát. Ez a gyakorlat ban eddig úgy működött, hogy világos legyen, mert erről azért nem beszéltünk, hogy az eljáró bíróság megkérdezi a kuratóriumot, és az ő véleményük figyelembevételével, gyakorlatilag ennek elfogadásával nevezi ki az alapítói jogok jövőbeni gyakorlóját, aki így vélhetően az eredeti alapító szellemiségének megfelelően működteti tovább a szervezetet.
