Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről és az Európai Unió intézményei iránti bizalom megóvásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
286 törvényes helyzet helyreállításáig fel lehete függeszteni. Ez a lényege az előttünk fekvő határozati javaslatnak. Hogy ez miért is került ide a z Országgyűlésbe? Nagyon jól tudjuk, hogy néhány héttel ezelőtt - és most már mindenki előtt világos és köztudott - egyértelművé vált, hogy az európai uniós támogatások pénzügyi ellenőrzése feladatainak ellátására egy hazai pártelnök, egy jelenleg országgy űlési képviselő, egy kis szélsőbaloldali párt vezetője, a Demokratikus Koalíciónak nevezett DK pártelnöke tulajdonában álló gazdasági társaság, amely már többször nagy nevet szerzett magának - itt az Altus Rt.ről van szó , megbízást kapott erre az európa i uniós feladatra, mégpedig nem is kis megbízást, hanem 5 millió euró értékben, azaz 1500 millió forint értékben. Nem volt ez egyébként egyedülálló az Európai Unió életében, Martin Schulz elnöklete alatt megbízást kapott a volt szocialista bolgár miniszter elnök is, Szergej Sztanisev is, ő azonban egy jóval karcsúbb megbízási szerződést tudott aláírni, amely 60 ezer euróról szólt, ráadásul itt egy választási kampányt elősegítő reklámtevékenységet, egy népszerűsítő tevékenységet kellett volna folytatni. Tehát nem is olyan direkt módon a saját hazája ellenőrzését, a saját hazája európai uniós pénzügyi támogatásának ellenőrzését kellett volna ellenzékből megtennie, mint a volt magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek. Ebből is botrány lett, és Sztanisev úr ennek a botránynak a hatására vissza is mondta a szerződést. Tehát volt benne annyi lélekjelenlét, annyi becsület, ha úgy tetszik, hogy rájött, itt bizony nem így működik ez a történet, mert bármikor, akár bújtatott pártfinanszírozás, akár a vörös segély, az elvtársak, a lebukott, az elbukott elvtársak segítése is felmerülhet ezekben a szerződésekben, és ő az utolsó fillérig visszafizette, sőt már vissza se kellett fizetni, mert elállt a szerződéstől. Ezt nem tapasztaltuk Gyurcsány Ferencnél, pedig többször felszólítottuk, többször felszólították az itt ülő pártok Gyurcsány Ferencet, hogy ezt a megbízást nem írhatja alá, nem fogadhatja el, hiszen egyértelműen nyilvánvaló, ha megnézzük az általa kivett pénzeket ebből a cégből, hogy a nyereségként, osztalékkén t megjelenő pénzek egy jelentős részét a pártocskájának a finanszírozására fordítja; ez egyértelműen a dokumentumokból kiolvasható. Most legutóbb például 180 milliós osztalékhoz jutott hozzá, és azt gondolom, hogy egy ilyen nagyon komoly megrendelés, amely az Európai Unióból érkezik 1500 millió forint értékben, ez az osztalékot növeli, és ez az osztalék pedig növeli a párt bevételeit és a párt rendelkezésére álló forrásokat. Ez, azt gondolom, mindenki előtt világos, tehát nem is kell erről a továbbiakban be szélnünk. Mi azt szeretnénk, azt gondolom, talán nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy ezt az arcátlan és véleményünk szerint mind az Európai Unió ethoszába, mind a magyar szabályokba, magyar jogszabályokba ütköző bújtatott pártfinanszírozást mindenféleképpen meg kell akadályoznunk, ezért van ez ma itt az Országgyűlés előtt. Nem mi szerettük volna az Országgyűlés elé hozni ezt a jogszabályt, ezt az országgyűlési határozati javaslatot, véleményünk szerint Gyurcsány Ferencnél és pártjánál pattog a labda. Napnál világosabb, hogy ha úgy járnának el, mint a volt bolgár miniszterelnök, Sztanisev úr, akkor már erről a kérdésről nem is kéne beszélnünk, azonban ők foggalkörömmel ragaszkodnak ehhez a megbízáshoz, foggalkörömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Unió bújtatott pártfinanszírozásban részesítse őket. Másrészről szerintem fontos hangsúlyoznunk Magyarország és az Európai Unió viszonyát ebben a kérdésben, hiszen egyértelmű, hogy az Alaptörvényünk szerint Magyarország az Európai Unió tagállamaként való részvé tele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az Eur ópai Unió intézményei felelősek az Unió egységének fenntartásáért, úgy, hogy minden esetben tiszteletben tartsák az egyes tagállamok nemzeteinek sokféleségét. Az Európai Unió intézményei feladatkörükben eljárva nem avatkozhatnak be az egyes tagállamok napi politikai csatározásaiba, nem folytathatnak olyan tevékenységet, ami akár nyíltan, akár bújtatva egyes politikai pártok előnyben részesítésével veszélyezteti a plurális demokráciát, a pártok közötti szabad versengésen
