Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről, valamint ezzel összefüggésben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
259 Szintén kiemelt jelentőségű a főváros árvízvédelmi rendszerének a fejlesztése. Budapest III. kerületében a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló beruházás biztonsági szempontból halaszthatatlan, amelynek gyors lebonyolításához jelentős közérdek fűződik. A Duna 2860 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója. A folyó vízszintingadozása jelentős, a 24 órá s áradás értéke akár a két métert is meghaladhatja. A vízgyűjtő terület nagysága Budapestig 183 ezer négyzetkilométer, vagyis hazánk teljes területének közel kétszerese. Egy pici történelmi visszatekintés: az 1775ös, 1779es jeges árvizek pusztítását köve tően indultak meg az első árvízvédelmi munkálatok Buda és Pest környékén. Ezt természetesen követte az 1838as nagy árvíz, megemlíthetjük Wesselényi Miklóst. De mindenképpen elmondható az, hogy az 1871 utáni időszakban rendkívüli erőfeszítéseket tett a főv áros a már említett Közmunkák Tanácsa segítségével az árvízi védővonalak kiépítésére. El kell mondanunk azt, hogy az elmúlt közel 250 évben a város fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányult a Duna menti területek védelmére. Budapesten a Dun a vízszintje az elmúlt tizenöt évben négyszer is meghaladta a nyolc métert. A Duna nagyjából 29 kilométeres fővárosi nyomvonalán a partszakaszokat több helyen fel kell újítani, illetve meg kell erősíteni. Az elmúlt húsz évben viszont azért nem történhetett semmi a Dunapartszakaszok rendezése és az árvízvédelem terén, mert nem volt egységes akarat, és szétforgácsolódtak az erőforrások. Elég, ha csak azt említem, hogy a Dunapart tizenkét kerületnek a fennhatósága alatt volt, ezért tartom fontosnak azt, hogy most már központi, fővárosi kezelésbe került a Duna budapesti partszakaszainak kezelése. Budapestnek tehát régóta húzódó problémája az árvízvédelem, ezen belül kiemelt fontosságú egy nagyjából védtelen terület, a III. kerület Aranyhegyipatak és Barátpat ak, illetőleg a Duna által határolt területek árvízvédelmének megoldása. A 2013. évi rekord dunai árhullám levonulása során havária közeli állapot alakult ki a Nánási útKirályok útja mentén, illetve az Aranyhegyipatak töltésén és a Barátpatak torkolatán ál is. A patakok töltése sem szerkezetileg, sem magasságilag nem felel meg sem a megnövekedett árvízi terhelésnek, sem a 41/2014es BMrendelettel megállapított új dunai mértékadó árvízszintnek. A csillaghegyi öblözet területén egy esetleges árvízi elöntés közvetlenül 55 ezer ember életét és vagyonbiztonságát veszélyezteti, így égetően fontos a védmű megépítése és mielőbbi üzembe helyezése. Egyébiránt a projekt célja nem csupán a védelem kiépítése, hanem a terület teljes rekultivációja is, figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat. A módosított tervezési feladat elvégzésére irányuló nyílt közbeszerzési eljárási felhívást a múlt héten fogadta el a főváros bizottsága. A törvénytervezet árvízvédelmi beruházással összefüggő rendelkezéseinek elsődleges célj a, hogy biztosítsa a szükséges engedélyek lehető legrövidebb időn belül történő kézhezvételét és a kivitelezéssel kapcsolatos hatósági eljárások ügymenetének egyszerűsítését, illetőleg gyorsítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az árvízvédelmi védművek nem tí z, húsz, hanem akár száz évre épülnek. Az ENSZ jelentései szerint a jövőben a jelenleginél is gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási körülmények. Ezért fontos, hogy az egész főváros biztonságát meghatározó árvízvédelmi fejlesztések megvalósulását ne hátráltathassák bürokratikus akadályok, egyrészt ezért szükséges az általános hatósági eljárási határidőkhöz képest rövidebb határidőket megszabni. Másrészt, amennyiben a beruházások megvalósításához szükséges ingatlanokat ki kell sajátítani, úgy az a kisa játításra vonatkozó általános szabályok szerint az érintett ingatlantulajdonos azonnali és teljes körű kártalanítása mellett történhet meg. Mindkét beruházás személyi és vagyonvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír, ezért halaszthatatlan a megkezdés ük. Az, hogy egy projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést kap, nem jelenti azt, hogy az állam a beruházó; aki ezt hiszi, teljes tévedésben van. Számtalan esetben ez már bevált szokás, egyébként a törvényjavaslat nevesíti a Fővárosi Önkormányz atot, illetve a BKVt mint beruházót.
