Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése: - Az ülés napirendjének elfogadása - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája és a határozathozatalok - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
24 Köszönöm, képviselő asszony. A következő hozzászóló Burány Sándor képviselő ú r, bizottsági elnök úr, MSZP. BURÁNY SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az összegző módosító javaslat tárgyalása során sajnos nem beszélhetünk arról, hogy a különböző bizottságok, amelyek megtárgyalták és elbírálták a részletes vitában a beadott módosító indítványokat, támogatták volna a javaslatainkat. Ennek ellenére a mai ülésnapon lesz mód az MSZP javaslatainak plenáris ülésen való támogatására, hiszen a frakciónk úgy döntött, hogy - élve a házszabály adta lehetőségeivel - kikéri sza vazásra a bizottságban a kormánypártok által leszavazott javaslatainkat. Ezért a vita ezen szakaszában a szavazást megelőzően ezekről az indítványokról szeretnék részletesebben is szólni. Az MSZP helyzetértékelése egyrészt abból indul ki - részben megegyez ve az LMP helyzetértékelésével , hogy Magyarországon drámai mértékben növekszik a szegénység és ezen belül a dolgozói szegénység. A dolgozói szegénység növekedésének az a legtragikusabb kísérőjelensége, hogy hiába van valakinek munkája, ha a keresete túls ágosan alacsony és a minimálbér környékén van, akkor az, amit zsebbe kap, amit hazavisz magának, a családjának annak érdekében, hogy fenntarthassák az életüket, kevesebb, mint a hivatalos létminimum összege. Nem az égből szállt alá ez a jelenség, hanem a F idesz adópolitikájának következményeként. Ugyanis míg a korábbi szocialista kormányok alatt a minimálbért nem sújtottuk személyi jövedelemadóval, addig a Fidesz, ahogy kormányra került, ezzel kezdte az adótörvények átalakítását: a minimálbért 16 százalékos adóval sújtotta a korábbi nullaszázalékos szjamérték helyett, így teremtve meg részben a forrását annak, hogy a legmagasabb jövedelműek adóját viszont csökkenthesse. Tekintettel arra, hogy ezt a brutális mértékű, nulláról 16 százalékra történő adóemelést a keresetek növekedése nem tudta kompenzálni, előállt az a helyzet, hogy az elmúlt években a minimálbér, a nettó, zsebben maradó, hazavihető minimálbér összege reálértékben csökkent. Kevesebbet lehet ma vásárolni a minimálbér zsebben maradó részéből, mint 2010ben, az első kormányváltás idején. Ez az alapvető oka annak, hogy ilyen drámai mértékben megnőtt az úgynevezett dolgozói szegénység Magyarországon. Ennek a növekedésnek, a szegénység növekedésének egy másik gazdaságpolitikai következménye is volt, mi közben társadalmilag mélyen igazságtalan volt ez a változtatás. A másik következménye nem a társadalmi igazságosság, hanem a gazdasági növekedés világába tartozó következmény volt: az, hogy a belföldi fogyasztást ez a gazdaságpolitika nem támogatta észreve hetően. Hiába remélte a kormány, hogy előbbutóbb majd elromlik a hűtőszekrény, és ki kell cserélni, ha az embereknél kevés pénz van, akkor hiába romlik el a hűtőszekrény, a cseréjére nincs mód, legfeljebb valamilyen toldozgatássalfoldozgatással, barkácso lással kivitelezett javításra. A hivatalos KSHadatok, amelyek a gazdasági növekedésről beszámolnak, ezt a tényt tartalmazzák is. A fogyasztás az elmúlt időszakban részben csökkent a korábbi években, éveken keresztül, a Fidesz gazdaságpolitikájának követke zményeként, és most is csak minimális mértékű növekedésről lehet beszámolni, miközben a multinacionális cégeknek jól megy, elsősorban az exportra termelő cégeknek jól megy, az építőipar kétségkívül kapott megrendeléseket, most sajnos nem a lakásépítésekre, hanem a stadionépítésekre, ezért ezek a szektorok húzzák az egész gazdaságot. Ezért a gazdasági növekedés fő mutatói kecsegtetőek, de ha megnézzük, hogy a belföldi fogyasztás, a kis- és közepes vállalkozások teljesítménye ehhez hogyan járul hozzá, akkor a zt látjuk, hogy gyakorlatilag sehogy; azért sehogy, mert az embereknek nincs pénzük arra, hogy költsenek. Ezért az MSZP javaslata egy gazdaságpolitikai, adópolitikai fordulatot célzott meg: szemben a 2010es fordulattal, amikor a kormány a legalacsonyabb j övedelműek adóját fokozatosan nulláról 16 százalékra emelte, az MSZP javaslatai most ennek csökkentését célozzák meg. Természetesen ezt egy lépcsőben nem lehet elvégezni, ezért első lépésként - de ezt csak az első lépésnek tekintjük - egy olyan módosító in dítványt adtunk be, amely háromkulcsos adórendszert vezetne be 5, 10 és 15
