Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
227 És most hoznak egy olyan törvénymódosítást, amelyben azt mondják, hogy ha az elsődleges munkaerőpiacon az érintett munkavállaló felmond, vagy közös megegyezéssel megszünteti a jogviszonyát, akkor neki igazából nincs is szüksége sem milyen segítségre, mert valószínű, hogy ő bízva önmagában, megtalálja a helyét a munkaerőpiacon, azon a munkaerőpiacon, ahol a gazdaságban önök új munkahelyeket nem teremtettek. Olyan feltételeket sem teremtettek, amelyek eredménye az lenne, hogy új munkah elyek százezrei teremtődtek volna a gazdaságban. De az ember, aki beleszorulhat olyan helyzetbe, hogy igenis meg kell váljon a korábbi munkaadójától, az válhat kiszolgáltatottá. Ott önöknek nincs dolguk; ott önök úgy gondolják, hogy még ki is kell rekeszte ni bizonyos rendszerekből. Mi az, hogyha nem a modern rabszolgatartó folyamat építése az, amit önök csinálnak?! A haveroknak, a nagygazdáknak, olcsó pénzért, egyszerűsített foglalkoztatás keretei között napi 500 forintért munkaerőt biztosítunk. És hogyan? Ahogy az előbbiekben beszéltünk róla, majd a polgármester kijelöli, neki adunk egy kis pénzt, hogy jól érezze magát, csinálja azt, amit mi mondunk - mármint önök , a járási hivatalok meg majd eldöntik. Rendben van ez? És rendben van az, hogy ha a munkavál lalás tekintetében felmond a munkavállaló, mert adott esetben kizsigerelik, olyanfajta munkaviszony keretei között végzi a munkát, amit már nem bír el, vagy a munkafeltételek nem olyanok, hány ilyen van?! Az ellenőrzések tízezrei támasztják alá. És ezért k ényszeredett módon felmond, akkor önök büntetik őt, jön az extra nyomorúság, nincs még közmunka sem az ő számára. De van olyan helyzet, a közös megegyezés tekintetében is, amikor arról szól a történet, hogy egyszerűen a munkaadó azt a lehetőséget akarja ki ütni, hogy ne kelljen semmilyen körülmények között, mondjuk, bírósági hercehurca alanyaivá válni, és van olyan is, amikor felmondási tilalom vagy felmondási korlátozás alatt van valaki. Biztosan ismerik ezeket, államtitkár úr, minden bizonnyal. Ezekben az esetekben akkor mi a helyzet? Ezekre nem gondolnak? Ezeknek az embereknek, hogyha megszűnik a jogviszonyuk, még a közmunka sem jár? Az sem kell? Szóval, azt akarom mondani, hogy abszolút torz, amit csinálnak. Abszolút torz, merthogy egyrészt hogy meg sem f izetik ezeket az embereket, emellett még olyan jogi környezetet formálnak, ami a kiszolgáltatottságukat még tovább növeli. Nem jó az, ha szürke- meg feketefoglalkoztatás van egy országban. Nem jó, de van, és nagyjából tudjuk - az elmondásokból mindenképpen , hogy még vidéken is, a mezőgazdaságban egy munkanapra történő foglalkoztatásnál, ami nem jó, amit szeretnénk, ha másképp lenne, de nagyjából 5 ezer forintot fizetnek kézbe egy embernek. Önök ezzel a haveroknak, a pereputtynak, a Jóisten tudja, kinek tö rténő közvetítéssel olyan helyzetet teremtenek, hogy a felét sem tudják megkeresni ezek az emberek. (14.30) Mi ez? Gondoskodás - vagy épp a kiszolgáltatottság növelése? Szóval, az a baj, képviselőtársaim, államtitkár úr, hogy ha azt az utat járják, hogy a biztonságot csökkentik, a szolidaritást nélkülözik, mármint önök részéről a tevékenység nélkülözi a szolidaritást; ha a közmunkához, mindegy, hogy gombászást vagy kecskét kínálnak, közben 47 ezerre csökkentik 60 200ról a nekik adott béreket; ha olyan tevé kenységet folytatnak, amely kapcsán úgymond kivezénylésnek tűnik mindaz, amit önök csinálni akarnak velük; ha kizsigerelik; ha mint mondtam, a közmunka nyári táborát, munkatáborát kívánják szervezni - nem gondolom, hogy ez az az út, amelyet járni kell. Azt gondolom, hogy olyan feltételrendszereket kell biztosítani e tekintetben, ahol a közfoglalkoztatott ember, vagy az, aki azt megelőzően, mielőtt közfoglalkoztatottá vált volna, elvesztve a munkáját, legalább a lehetőségével bírjon annak, hogy attól a minim umtól ne essen el. Ha meg már közfoglalkoztatott, akkor meg a bére olyan legyen, amely az értékteremtő tevékenységgel párosuló munkafolyamatot legalább azzal díjazza, hogy mondjuk, a minimálbér összegét érje el. Ez lenne az önök dolga, nem az, hogy ilyen t örvénytervezeteket hozzanak a Ház falai közé. Arra kérem önöket, fontolják meg, és a nagy nyári melegre való tekintettel itt a hűs falak között talán
