Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
210 Így igazából ez régóta húzódó probléma, de kérdezem önöket, hogy akkor ezt az alkalmat miért nem használják fel arra, hogy egyszer s mindenkorra rendezzék ezeknek az embereknek a jövedelmi helyzetét. Nem is volt annyira régen, hogy ne emlékezhetnénk arra, amikor a Fidesz a szocialista kormányok idején az önkormányzati jogok, a kistelepülések védelmezőjének szerepében tetszelgett. Emlékszünk rá, hogy milyen vehemenciával szálltak be abba a versenybe, amikor a kispostákat féltették, az iskolák megszüntetése e llen szólaltak fel, védelmezték a vasúti szárnyvonalakat és a kistelepülések önkormányzáshoz való jogát. Most önök ezt mind elfelejtették? Mi változott azóta, kérdezem én? Miért nem most teszik ezt? Most kormányon vannak, megtehetnék, most mégsem teszik ez t, pont az ellenkezőjét látjuk. Ehhez képest az előző ciklusban Orbán kormánya megvalósított egy olyan önkormányzati és közigazgatási reformot, amely egyértelműen a kistelepülések hátrányára változtatta meg a rendszert. Csökkentették az önállóságot, elvont ak forrásokat, gyakorlatilag gyámság alá helyezték az apparátust. A kistelepüléseket hátrányosan érintő intézkedések hivatalos indoklásában rendre arról beszélnek, hogy a helyi közigazgatás, úgymond, pazarló jellegű önök szerint, felesleges kapacitások van nak, meg túlfizetett, hatalmukkal visszaélő polgármesterekre hivatkoznak, és kvázi bűnbakokként állítják be a kistelepüléseket az önkormányzati rendszer hibáiért. Igen, ilyen nyilatkozatok hangoznak el kormánypárti oldalról. Ezzel szemben a Lehet Más a Pol itika következetesen kiáll a falvak önállósága és a helyi közszolgáltatások megőrzése mellett és mindazon emberek mellett, akik megpróbálják ezeket a településeket ilyen cudar körülmények között is működtetni. Ezért is terjesztettük elő egyébként már az ős zi önkormányzati választások előtt a kistelepülési polgármesterek javadalmazásának felemelését célzó javaslatunkat, és ezért ismételtük meg ezt a választások után is. A nagy változtatásokat megelőzően is felhívtuk arra a figyelmet, hogy még ha első hallásr a valakinek logikusnak tűnik a kormánypártok érvelése, amikor költséghatékony közigazgatásról értekeznek, akkor is érdemes megvizsgálni, hogy valóban a helyi polgármesterek azok, akiknek a fizetése a problémák rákfenéje. Persze dehogyis, nem erről van szó! Ezt a megállapítást semmiféle felmérés nem támasztotta alá, senki nem vizsgálta meg, hogy pontosan milyen költséget jelent a költségvetésnek a kistelepülési hivatalok fenntartása, a polgármesterek díjazása és az, hogy közszolgáltatást valósít meg egy önko rmányzat. Gyakorlatilag ezt fűnyíróelv alapján csinálták meg. Rátérve erre a törvényjavaslatra, amit most tárgyalunk, gyakorlatilag arról van szó, hogy azon kistelepülések polgármestereit, akik aktívak a közfoglalkoztatásban, valamilyen módon kompenzálni f ogják az általuk tett erőfeszítések miatt, és az ehhez szükséges összeférhetetlenségi szabályokat enyhítik. Nem győzzük azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az 500 fő alatti települések polgármestereinek díjazása na gyjából bruttó 149 ezer forintra csökkent havonta. Ez a bruttó összeg nettóban 90 ezer forintot jelent, és önök azt várják el ezektől az emberektől, hogy ezért a nettó 90 ezer forintért lássák el a hivatalukat. (13.10) Mindez azt is eredményezi, hogy a tel epülés vezetője sok esetben kevesebb juttatást kap, mint amennyit az alkalmazottai vihetnek haza, sőt előfordulhat, hogy a polgármester közel annyi bért kap majd, mint az általa foglalkoztatott segédmunkás közfoglalkoztatott, vagy kevesebbet, mint egy szak munkás közfoglalkoztatott. Tehát itt számos oldalról nézve is egy nagyon problémás rendszerről van szó. A rendszer egyébként eleve kirostált nagyon sok polgármesterjelöltet, számszerűen sokkal kevesebb induló volt a 2014. évi önkormányzati választásokon, m int korábban, sőt volt olyan település, ahol egyetlen induló sem volt a polgármesteri tisztségért. Mindez mit eredményez? Ez tovább erősíti a kistelepülések leszakadását, a vidék lecsúszását, a kistelepülések elnéptelenedését, gazdátlanná válását. A kistel epüléseken élők számának a csökkenése azt is eredményezi, hogy kisebb súlyuk folytán a politikai erők kevésbé vállalják fel a kistelepüléseken élő emberek képviseletét, ezért romlik ezeken a helyeken a közszolgáltatások minősége. Úgy is fogalmazhatnék, hog y az ott élők másodrangú
