Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Köpeczi-Bócz Tamás emberi erőforrások minisztériumi államtitkár/ - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA (Független): - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS (KDNP):
178 Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mie lőtt a hozzászólásomat megkezdeném, előtte most éppen Szabó Timea említette, hogy a koszovóiaknak miként és mikor csökkent le a létszámuk. Hát, tisztelettel szeretném felhívni a figyelmét, szintén a rendészeti bizottsági ülésen belügyminiszter úr megfogalm azta azt is, még azt megelőzően, hogy bizony a német belügyminiszter, osztrák belügyminiszter elment Koszovóba, és elmagyarázta a koszovóiaknak, hogy az a menekültáradat, ami alapján ők elindulnak, az nem működik. Tehát maradjanak helyben, mert az alapján nem fognak bekerülni. Tehát ennek ez volt az oka, hogy már volt előzménye, hogy egyáltalán megfogalmazták velük szemben azt, hogy aki úgy indul el onnan, hogy gazdasági menekültként akar bejutni Németországba, illetve Ausztriába, azt nem fogják megengedni. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a menekültügyi kérdéseket a menedékjogról szóló 2007. évi törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvén y szabályozza. Mikor ezek a törvények elfogadásra kerültek, hazánk még megközelítőleg sem volt a jelenlegi helyzetben, hogy mindennap átlagosan 500 illegális bevándorló érkezik Magyarország területére, és mint ahogy államtitkár úr bevezetőjében elmondta, e z a hétvégén az 1500 főt is meghaladta. És azt is meg kell jegyezni azért, hogy ezek az illegális határsértők nem mindig vetik magukat alá a belügyi szervekkel való kapcsolattartásnak, hiszen az elmúlt időszakban közokirathamisítás, aztán embercsempészés m iatt is néhány embert bizony mégiscsak elő kellett állítani és ellenük büntetőeljárást kell lefolytatni. Ebből is látszik, hogy ezeknek az embereknek a megérkezése hazánkba eleve jogsértő, és az egész menekültügyi eljárás során nem működnek együtt a hatósá gainkkal, napokon belül eltűnnek, mert tudják, tisztában vannak azzal, hogy nem jogosultak a menekültstátusra. Aztán itt az európai dimenzió. Egész Európa szembenéz az illegális bevándorlás politikájával, vasárnap négy olasz tartomány vezetősége közölte hi vatalosan, hogy nem fogadnak be több illegális bevándorlót, Olaszország időzített bombaként jellemezte a kialakult állapotokat. Akkor Magyarországon miért támadja az ellenzék a kormányunkat idegengyűlölettel, és miért kritizálja a tenni akarást? Az idegeng yűlölettel kapcsolatban csak szeretném megjegyezni, amikor a határaink mellett a délszláv háború dúlt, Magyarország példásan helytállt azokban az esetekben, amikor valóban a háború elől menekültek ide a szerbek, a horvátok és a bosnyákok. Ezt a kérdést is tudtuk kezelni, és ezért nem is lehet azt mondani, hogy idegengyűlölettel állunk szemben. Amikor háborús helyzet van, akkor valóban meg tudjuk érteni azt a problémát, és akkor segíteni is tudunk. Más európai országokban is jelentős problémát jelentenek a b evándorlók, például Görögországban, Olaszországban, és nehéz helyzetben van, egyre fokozódó nehezebb helyzetben. Ha a migráció mértéke nem csökken, akkor, mint már többen hangoztatták, 120130 ezer illegális bevándorló érkezhet Magyarországra az év végéig. Jelentősen emelkedett már ez idáig is a Németországból kitoloncolt menedékkérők száma, több tartományból idén eddig több migránst utasítottak ki, mint tavaly egész évben. A kitoloncolások döntően a nyugatbalkáni országokból érkezetteket érintik, esetükbe n csaknem 100 százalékos az elutasított menedékkérelmek aránya. A hatóságok megítélése szerint az utóbbiak a szegénység elől menekülnek Németországba és nem politikai vagy vallási üldöztetés elől. Ezért nem lehet megadni számukra a menedé kjogot. A német szövetségi belügyminiszter a napokban közölte, hogy tovább gyorsítják a menekültügyi eljárást a NyugatBalkánról érkezők ügyében. Akkor mi miért ne változtassunk törvényi szabályozásunkon? Ha Németország, Olaszország és Franciaország tagáll ami szinten szigorítja a menekültügyi szabályozási eljárást, akkor mi miért ne tennénk mindezt? Nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb kérdés volt éppen a G7ek tanácskozásán is a bevándorlás. A probléma másik része az, hogy NyugatEurópából előbbutóbb vissza fogják küldeni a gazdasági menekülteket oda, ahol először beléptek az Unió területére, és mivel jelentős részük Magyarországnál lépi át a schengeni határokat, ezeket az illegális bevándorlókat Magyarországra
