Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Köpeczi-Bócz Tamás emberi erőforrások minisztériumi államtitkár/ - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
173 Szeretném azt is azért elmondani, hogy amíg az Európai Unióban átlagosan 35 százalékban pozitív elbírálás alá esnek a menedékkérelmek, addig Magyarországon az elmúlt években a pozitív elbírálás alá eső menedékkérel mek aránya 89 százalék volt. 36 hónap alatt folyik le jogerősen a jelenlegi szabályok alapján, tehát a jelenlegi törvénymódosítás nélkül egy menedékkérelmi eljárás, egy menekültügyi eljárás, ez a 36 hónap a jogerős befejezésig az egyik leggyorsabb az Eu rópai Unión belül. Érdemes azt is megnézni, hogy addig, amíg az őrizetbevételi gyakorlat úgymond lazább volt 20072009 között, 24 ezer menedékkérő érkezett, 2014ben, amikor szigorodott az őrizetbevételi gyakorlat, 43 ezer. Ez azért érdekes, mert nem igaz az az állítás, hogy a szigorítás önmagában úgymond el fogja riasztani a menedékkérőket. A számok nem ezt igazolják. Arról is szólni kell, hogy azok az integrációs eszközök, amelyek egyébként segíthetik az alappal menedékkérőknek a beilleszkedését a magyar társadalomba, ha úgy tetszik, a magyar kultúra elfogadását, ezek az integrációs eszközök évek óta sorvadnak. Meg kell nézni, hogy a menekülttáborokban milyen eszközök vannak például arra, hogy az ott lévő emberek, az ott lévő, menedéket kérő emberek a mag yar nyelvet, a magyar kultúrát elsajátítsák. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az integráció jelentése európai viszonylatban is nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy az uniós államok vagy Európa a saját kultúráját feladja. Nyilvánvalóan nem lehet egyetérteni azokkal a túlkapásokkal, amikor mondjuk, Brüsszelben a karácsonyfa állítását megakadályozzák. Viszont azt is látni kell, hogy van olyan ország, konkrétan Németország, amelyik igenis alkalmazott olyan integrációs eszközö ket, amelyek alkalmasak arra, hogy a különböző kultúrák békésen együtt tudjanak élni. Miközben a helyzet súlyos, egész Európában súlyos, és ezért kell összeurópai megoldás, úgy, ahogyan ezt Orbán Viktor miniszterelnö k maga is szorgalmazta 2007ben, továbbra is azt állítjuk, hogy ma Magyarországon mégis egész egyszerűen a számok alapján a kivándorlás nagyobb probléma, mint a bevándorlás. És nagyon érdekes, hogy milyen erőforrásokat mozgat meg a magyar kormány a bevándo rlás ellen, és milyen erőforrásokat mozgat meg annak érdekében, hogy az alkotóképességüket itthon kiteljesíteni nem tudó fiatalokat itthon tudjuk tartani. Amikor kivándorlásról és bevándorlásról egyszerre beszélünk, akkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a k ettőnek a gyökere valahol nagyon hasonló. Arról van szó, hogy ha a globális összefüggéseket nézzük, Magyarország egyszerre elszenvedője a globális egyensúlytalanságoknak, az Európán belüli egyensúlytalanságoknak, és egyszerre mi is részesei, okozói vagyunk a globális egyensúlytalanságoknak. Arról van szó, hogy nem egyszerűen menekültválság van ma, mondjuk, a Balkánon, hanem a koszovói állam összeomlott. Meg kell nézni, hogy akkor, amikor Koszovó függetlensége realitássá vált, milyen gazdaságpolitikát erőlte ttek rá Koszovóra a különböző európai, amerikai hatalmak. Arról van szó, hogy addig, amíg a világ GDPjének felét a világ népességének 1 százaléka élvezi, addig ezek a problémák, a menekültválságok folyamatosan újra fognak termelődni. Tehát éppen ezért én, szemben azzal, amit itt a jobbikos kollégák elmondtak, nem tudok azzal megbékélni, hogy Magyarország kicsi és nincsen ráhatásunk arra, hogy milyen folyamatok vannak a világban. Egy felelős külpolitikával, felelős nemzetközi fejlesztési politikával igenis Magyarországnak is vannak eszközei arra, hogy egy olyan Európában éljünk és egy olyan irányt vegyen a világ, ahol csökkennek a globális egyensúlytalanságok, ahol nem háborúkkal és a hadiipar felturbózásával próbálnak meg úgymond területet szerezni különböz ő globális nagyvállalatok. Tisztelt Országgyűlés! Látnunk kell azt, hogy addig, amíg a globális egyensúlytalanságok erősödnek, amíg a kizsákmányolás a világ egyes régiói terhére folyamatosan nő, addig a menekültkrízis folyamatosan növekedni fog. Azt is lát nunk kell, hogy ez a krízis Európában azért is jelentkezett, mert az Európában uralkodó neoliberális gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy a béreket folyamatosan szorítják le.
