Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Köpeczi-Bócz Tamás emberi erőforrások minisztériumi államtitkár/ - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
166 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar határrendészeti szervek kiváló munkát végeznek, melyet az a tényadat is bizonyít, hogy az illegális határátlépők 98 százalékát elfogják. És most nézzük meg, mi történik az elfogásukat követően az illegális bevándorlókkal a jelenleg hatályos EUszabályok, illetve a korábban hatályos magyar jogszabályok alapján. A jelenleg hatályos szabályok alapján a rendészeti szerv ek azonosító adatokat vesznek az illegális bevándorlókról, majd elküldik őket a nyílt befogadóállomásokra. A 2012ig hatályos magyar jog alapján azonban a menekültek kevesebb mint 1 százaléka volt csak jogosult menedékjogra, a többieket pedig a magyar rend észeti hatóságok visszaküldték, az EUs szabályozás szerint abba az országba, ahol beléptek az Unióba, és annak az országnak kellett gondoskodnia a visszatelepítésükről. Eddig 160200 ezer közötti azon menekültek száma, akik az Unió különböző országaiban v annak, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A menekültek többsége már nem koszovói albán, hanem főleg KözelKeletről és ÉszakAfrikából érkező személyek. Ismerve a nemzetközi helyzetet, a közeljövőben nem várható a men ekültnyomás csökkenése, sokkal inkább annak hatványozott további növekedése. A nemzetközi szervezetek adatai alapján India, Pakisztán és Afganisztán térségéből 1,52 millió közötti azon emberek száma, akik szintén Európába tartanak. Törökországban pedig tö bb mint 2 millió olyan menekült tartózkodik, akik Európába folytatnák szintén az útjukat, és ezen felül csak Líbiában szintén több mint 500 ezren várnak arra, hogy áthajózzanak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon, az Unióban lélekszámra vetítve és GDParányosan is második legnagyobb a menekültek száma. A szerb hatóságokkal jelenleg olyan megállapodás van hatályban, hogy naponta csak 30 menekültet fogadnak vissza, így a visszatelepítés 14 évet venne igénybe, addig pedig Magyarországnak kellene gondos kodnia a menekültekről. (9.50) Mindeközben a német és osztrák hatóságok jelentősen felgyorsították a menekültek visszaküldését Magyarországra: a 2013. évben még 800 ilyen végzést hozott a német hatóság, az idei első öt hónapban pedig már közel 14 ezret. Ar ra kell készülnünk, hogy ez a jelenség csak fokozódni fog, miközben a menekültek ellátása már jelenleg is rendkívüli problémát jelent hazánknak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2012ig nem volt menekültnyomás hazánkon, mert a magyar rendészeti szervek által őr izetbe lehetett venni az illegális határátlépőket, és addig nem engedték el őket, míg le nem folytatták az eljárásokat. Ezt a biztonságos eljárási rendet az Európai Unió támadta, ezért uniós kötelezettségszegési eljárás miatt megszűnt hazánk ezen jogi lehe tősége. A magyar rendőrségnek és ezáltal a magyar állampolgároknak 2015 első félévében közel egymilliárd forint költséget jelentett az illegális határátlépők finanszírozása, akiknek emellett 4300 forintba kerül naponta a külön ellátásuk is. A fentiek miatt az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyár során elfogadni, mert nyárra várható az újabb menekülthullám, illetve Ausztriából júliusban szintén jelentősebb számú menekült kerül áthelyezésre, szigorodnak az osztrá k és német szabályok. A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási helyű országból származik, mégis megpróbál visszaélni a menekültstátusszal. Ennek megakadályozását szolgálja a T/5136. számú törvényjavaslat azáltal, hogy lehetőséget te remt arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzitország. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A menedékjog mint jogintézmény alapját az 1951. évi genfi egyezmény és az azt kieg észítő 1967. évi jegyzőkönyv a hazájukat faji, nemzetiségi, politikai, vallási vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldözés okán elhagyó személyek nemzetközi védelmét szabályozza. A genfi egyezmény lényege, hogy a részes tagállamok mene déket nyújtanak azoknak, akik a fenti okok miatt voltak kénytelenek elhagyni saját hazájukat. A genfi egyezmény képezi az európai uniós menekültügyi jogrendszer alapját is. Minden tagállam részese a
