Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 6. hétfő (94. szám) - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „A keleti nyitás is csak tartalom nélküli politikai termék a Fidesz-kormány számára?” címmel - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
1047 elmúlt évtizedekben, amikor kezébe vehett e volna sorsa irányítását, ez az volt. És mindezt tönkretette a kormány dilettantizmusa, amelynek eredményeképpen Orbán Viktor egy nappal a határidőt lekésve, ám hatalmas médiafigyelem közepette Asztanában bejelentette csatlakozásunkat egyszerű tagként. Ha a kormány célja az volt, hogyan kerülhetne minél kínosabb helyzetbe, két legyet ütött egy csapásra: lekéstünk egy történelmi lehetőséget, és a késésünket sikerült nagydobra is verni. Azt már lehet, jobb lenne meg sem említeni, hogy a bejelentéskor Orbán V iktor még a szervezet nevét is összekeverte az AIIB japán alapítású konkurensével, az Ázsiai Fejlesztési Bankkal. Az AIIB vezetéséből tehát kiestünk, de legalább magunkra haragítottuk a szervezetet ellenző USAt. Jól jellemzi ez a magyar külügy állapotát. A Jobbik igen örömtelinek tartja, ha a Fidesz a programunk elemeit átvéve igazolja elméletünk helyességét a keleti nyitást illetően, és végre megpróbál új utat keresni az elmúlt 25 évben lejáratódott nyugati irányú talpnyalás helyett. Az ilyen baklövéseket látva azonban az emberben önkéntelenül is felötlik néhány kérdés. Tisztelt Miniszter Úr! Miért nem volt képes a kormány az ügy súlyának megfelelően készülni? Hol áll a Bem rakpart szakmailag, hogy képes egy ilyen kiemelten fontos időpontot egyszerűen elné zni? Vagy a Jobbiktól lenyúlt keleti nyitást csak retorikai szinten űzik minden valós tartalom nélkül, nevetségessé téve ezzel az országot Ázsiában? A keleti nyitás mellé szeretnék esetleg a nyugati zárást is megvalósítani a dilettantizmusukkal? Várom megt isztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) (A jegyzői székben Gúr Nándort Hegedűs Lorántné váltja fel.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szijjártó Péter miniszter úrnak, aki az elhangzottakra válaszol. Parancsoljon, miniszter úr! SZIJJ ÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Engedje meg, hogy néhány gondolat erejéig a keleti nyitás stratégia eddigi eredményeit ismertessem önnel és a parlament plená ris ülésével. A keleti nyitás stratégiának az a lényege, hogy a magyar külgazdasági szerkezetet kiegyensúlyozottá tegyük földrajzi szempontból, vagyis hogy a hagyományosnak számító európai, euroatlanti piacaink mellett a magyar gazdasági növekedés forrásai közé bevonjuk a keleti irányú külgazdasági terjeszkedésünket is. Szeretném önnek elmondani, hogy a tavalyi esztendőben a keleti nyitás stratégia keretében Kína tekintetében 7 százalékos exportnövekedést tudtunk felmutatni, ami azt eredményezte, hogy soha ilyen magas nem volt a magyar export Kína irányába, mint a tavalyi esztendőben. Japán irányába 18, Korea irányába 12, Vietnam irányába pedig 41 százalékkal növeltük a magyar kivitelt, csak hogy a legfontosabb piacokat említsem a keleti nyitás szempontjából . Tisztelt Képviselő Úr! Ön nyilvánvalóan jól tudja, hogy a keleti nyitás stratégia számára egy meglehetősen komoly nehezítő tényező az Ukrajnában zajló háború, valamint az amiatt elfogadott közös európai uniós korlátozó intézkedések és az arra válaszként adott orosz embargós lépések. Emellett nekünk természetesen mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy pluszpiacokat tudjunk szerezni a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak tőlünk keletre. A keleti nyitás stratégiánk fókuszában természetesen a Kínáv al való gazdasági kapcsolatok fejlesztése áll. Ebben a tekintetben hadd jegyezzem meg önnek, a Huaweinek az a célkitűzése, hogy innen, Magyarországról szolgálja ki valamennyi európai exportját, a regionális központ szerepünket erősíti, mint az is, hogy a v ilág kilencedik legerősebb kereskedelmi bankja, Kína legerősebb kereskedelmi bankja, a Bank of China úgy döntött, hogy Magyarországra hozza a regionális központját. Emellett hazánkban van a Kína – KözépEurópa együttműködés turisztikai központja,
