Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
844 Az AGRIgázvezeték, amely Azerbajdzsán irányából Románián keresztül hozna gáz t Magyarországra, szintén egy olyan kérdés, amiről az elmúlt ciklusban beszélt az Országgyűlés. Túl sokat egyelőre sajnos erről sem tudunk. Szintén érdemes volna az energiastratégia keretein belül erről tárgyalni, már csak azért is, mert ezek az említett g ázvezetékek egyesével gigaberuházásokat, jelentős beruházásokat jelentenek az ország életében. Az elmaradt Déli Áramlat gázvezeték megépítése megint csak olyan kérdés, hogy lezárták a közelmúltban, legalábbis egyelőre úgy tűnik, hogy nem fog megépülni a Dé li Áramlatgázvezeték. Az erre vonatkozó orosz szándék gyakorlatilag törlésre került. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen alternatív megoldásokat szeretne a kormány találni. Égető szükséglet, mert ha nincs földgáz az országban, akkor nyilvánvaló, hogy kom oly problémáink lesznek. Ezekről a kérdésekről nagyon fontos beszélni. A transzeurópai energiahálózat, a TENE szabályozása rendszeresen alakul az Európai Unión belül. Ezeket a szabályozásokat át kell ültetni a magyar jogrendszerbe és a gyakorlatba. Szinté n fontos róluk beszélni. Értelemszerű, hogy erre vonatkozóan mi is tájékozódni szeretnénk. Az energiastratégiába ezeket az elemeket egyrészt be kell illeszteni, másrészt pedig vizsgálni kell, hogy milyen módon, milyen mértékben teljesülnek ezek az elképzel ések. A jövedéki adók tekintetében jelentős változások zajlottak az elmúlt időszakban. Akkor például, amikor az üzemanyagok jövedéki adójára gondolok, a szocialista kormányok idején emelés történt, a fideszes politikusok tiltakoztak ellene, majd pedig a Fi desz az elmúlt kormányzati ciklusban tovább emelte a gázolaj jövedéki adóját, és egyébként olyan környezetbarát energiahordozókét is, mint az LPG vagy a CNG. Ezek a nagyvárosi közlekedésben lényegesen csökkentették volna a járművek emisszióját, mégis megtö rtént az emelés. Ez olyan ellentmondás, ami az energiastratégia szellemével és az abban megfogalmazottakkal szöges ellentétben áll. Tehát ha vizsgálnánk azt, hogy mennyiben teljesülnek az energiastratégiában lefektetett elvek, akkor úgy gondolom, hogy ki l ehetne térni ezekre az ellentmondásokra, és el lehetne indulni abba az irányba, hogy ezeket felszámoljuk. A rezsicsökkentés kérdése. Jelenleg Németh Szilárd képviselő úr személyében körünkben ül a kormány rezsibiztosa. Értelemszerűen ez egy olyan kérdés, a mi a hazai belpolitika legjelentősebb eseményeinek egyike volt. Az energiastratégiát szorosan érintő kérdésről van szó. Értelemszerű, hogy gyakrabban szeretnénk erről összefüggéseiben itt az Országgyűlés keretein belül beszélni. Az importáram növekvő résza ránya egy olyan kérdés, amit Aradszki államtitkár úr pontosan tud és ismer. Volt olyan év az elmúlt kormányzati ciklusban a Fidesz kormányzása alatt, amikor egy év alatt négy magyar erőmű fejezte be a működését, küldte el a dolgozókat, és sajnos azt láttuk , hogy ezzel párhuzamosan nőtt a külföldi áram részaránya a hazai áramfelhasználáson belül. Új kapacitások nem jöttek létre. Ha csak megnézzük azt, hogy az energetikai ágazaton belül a beruházási ráta hogyan alakult, több mint gyászos adatokat láthatunk. É rtelemszerűen erről is érdemes volna gyakrabban beszélni. A fogyasztói árszabályozás, illetve a hatósági árplafon kérdése szintén egy olyan kérdés, aminek itt lenne a helye, gyakrabban kellene erről beszélni. Nem tartjuk jó megoldásnak azt, hogy egy minisz teri rendeletben hatósági árképlettel szabályozza jelenleg a kormány ezt a kérdést, azt, hogy a lakások, a háztartások valós kifizetéseit csak egy miniszteri rendelet szabályozza, és nem az Országgyűlés maga teszi meg ezt. Látni kell azt, hogy az itt megfo galmazott, képviselőtársam által már említett szénbányák újranyitása például egy olyan elképzelés, ami a Jobbik választási programpontjai között szerepelt. A „Hét vezér” nevű fejlesztési terveink egyikeként az energiastratégiában ezeknek a bányáknak az újr anyitását céloztuk meg, mára ugyanis az a szomorú helyzet állt elő, hogy bár jelentős mennyiségű szenet használnak fel a háztartások és manapság még mindig egyes erőművek is, ezt a szenet nem kis részben külföldről, külföldi bányákból vásároljuk, és ilyen módon természetesen a külföldi bányászatot támogatjuk a magyar helyett. Ezen a helyzeten is változtatni lenne szükséges.
