Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
785 Az szerepel az előterjes ztésben, amit itt L. Simon László is elmondott az előterjesztő részéről, hogy a területi adatgyűjtés miatt van erre szükség, illetve az adatoknak a területi szintű aggregálása és közlése miatt van erre szükség. Most ez azért érdekes, mert hogyha megnézi az ember a korábbi mikrocenzusoknak az adatait, akkor ott is volt területi szintű adatközlés, nemcsak megyei, illetve regionális, hanem bizonyos adatcsoportok esetében a 176 országos egyéni választókerületre bontva közöltek adatokat, például pont demográfiai adatokat. Ez azért érdekes, mert 176 egyéni választókerület volt a 2006os népszámlálásnál, most pedig ha megnézzük a járások számát, amire hivatkozik az előterjesztő is, annak a száma jelen évtől 174, tehát gyakorlatilag még az elemszám is nagyjából ugya naz. Ráadásul még egyébként, hogy ha módszertani szempontból feltételezzük, hogy a teljes adatközlés járási szintű bontása esetében szükség van a minta elemzésére, akkor is számomra az kérdőjeles, hogy miért szükséges ennek a 10 százalékra emelése. Módszer tani szempontból ez biztosan nem indokolt, legalábbis én nem látom. Én szívesen hallanék erre valamilyen konkrét módszertani magyarázatot. Egyébként csak hogy lehessen érteni, hogy nem hasra ütve beszélek, Czibulka Zoltán a 2005ös mikrocenzus kapcsán a St atisztikai Szemle 84. évfolyama 56. számának a 449. oldalán írta azt tartalmilag - nem akarom az egészet felolvasni, de a tartalma ez az ő írásának , hogy a mikrocenzusból, tehát itt a 2005ösről beszélek, településszintű vagy annál részletesebb népszáml álási adatok nem biztosíthatók, de ennél nagyobb területi egységekre vonatkozóan csaknem azonos következtetések levonására alkalmas a mikrocenzus, mint a népszámlálás. Tehát települési szintről a nagyobb területi egységekre vonatkoztatva a 2005ös mikrocen zus is releváns adatokat tudott szolgáltatni 2 százalékos mintavétel mellett. Bennem azért merült fel ez a kérdés, mert nyilván egy ilyen nagyfokú mintanövelés egyébként a költségeket is jelentősen megnöveli. A 2005ös mikrocenzus során nagyjából 70 ezer c ímet és 188190 ezer személyt kerestek meg. Ezt most jelentősen növelnénk, nagyjából egy olyan 350 ezer címre, illetve úgy nagyjából 950 ezer, 1 millió személyre. Ez automatikusan a költségek jelentős növekedésével jár. A 2005ös költségvetésből nagyjából egy olyan 560 millió forintot fordítottunk a mikrocenzusra, figyelembe véve az inflációt, illetve a mintának a növekedését, erre a 35 milliárd közötti költségre belőhető így első hallásra ennek a mikrocenzusnak a költsége. Ezért érdekes, hogy miért van sz ükség az ilyen fokú megnövelésére a mintának. Persze itt a költségek kapcsán lehetne arra esetleg hivatkozni, ahogy itt el is hangzott az egyik hozzászóló részéről, lehetőség van továbbra is - ugyanúgy, mint a 2011es népszámlálás esetében - arra, hogy int erneten töltse ki valaki ezt a kérdőívet. De azért felhívnám arra a figyelmet, hogyha esetleg valaki nem tudná, hogy a 2011es népszámlálás során a megkérdezettek 18,6 százaléka töltötte ki az interneten ezt a kérdőívet, tehát kevesebb mint az egyötöde. Az emberek négyötödét, a kicsit több mint a négyötödét meg kellett keresni a kérdezőbiztosnak. Tehát figyelembe véve, hogy a 2011es népszámlálásban 40 ezer kérdezőbiztosra volt szükség, itt nagyjából egy olyan 4 ezer kérdezőbiztosra lesz szükség. Ezekhez az emberekhez el kell menni, ezt fel kell mérni, és aztán ezeket a papír alapú adatokat fel kell dolgozni. Azért is problémás szerintem, hogyha ilyen nagy mértékű mintanövelést hajtunk végre, mert nagyon lassú lesz az adatszolgáltatás. Itt az MSZPs vezérszó nok már említette, hogy az előző népszámlálás esetében milyen sokat kellett várni az adatokra; egyszerűen technikai problémája adódott a KSHnak, nem tudta feldolgozni a beérkezett papír alapú információkat. Hogyha a mintát most megnöveljük 188 ezer személ yről 950 ezer személyre, akkor detektálható módon hasonló problémák adódnak. Vagy hogyha mindenféleképpen ragaszkodik hozzá a kormány, akkor pedig teremtse meg annak a feltételeit, hogy a KSH gyorsan szolgáltassa ezeket az adatokat. Hangsúlyozom: ezt mint társadalomkutató mondom, ugyanis rettentően idegesítő volt a 2011es népszámlálás után, hogy egyszerűen nem jutottunk hozzá gyorsan megfelelő információkhoz, hanem rettentő sokat kellett ahhoz várni, hogy nagyon lassan elkezdjenek szivárogni az információk . Márpedig így nehéz kutatóként, társadalomkutatóként dolgozni.
