Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TUZSON BENCE (Fidesz): - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
692 adatok, amik az infotörvény ilyen és ilyen pontjára figyelemmel közérdekű adatként nem ismerhetők meg. (Tuzson Bence ingatja a fejét.) Nem az van, de nem az van, Bence! Nem az van odaírva, hogy azok az adatok, amik egyébként nemzetbiztonsági érdeket sértenek, nem így van kodifikálva. Az, hogy mi az, ami az infotörvény alapján szellemi tulajdonjogot vagy nemzetbiztonsági érdeket s ért, ez gyakorlatilag bármi lehet. Lehet az ügyvédi szerződés, adott esetben lehet egy olyan médiamarketingszerződés, amit még annak idején Gyurcsány Ferenc cége kötött meg a Paksi Atomerőművel, hiszen az is szolgálja ugyebár a beruházás megvalósulását. A másik, amit Cseresnyés képviselő úr valótlanul állított, hogy ez nem vonatkozik a környezeti információkra. Dehogynem! Hogyha elolvassa a környezetvédelmi törvényt vagy az aarhusi egyezmény definícióit, gyakorlatilag szinte minden, lehet, hogy az ügyvédi szerződés nem, de azon kívül gyakorlatilag minden, ami ezzel a hazaáruló paktummal összefüggő információ, az bizony környezeti információ. Ez a helyzet, környezeti információkat korlátoznak. Miután a törvények, akár az államivagyontörvény, akár az aarhusi egyezmény azt mondja, hogy korlátozhatóak, nem lehet idehozni egy olyan javaslatot, ami gyakorlatilag parttalanul lehetővé teszi azt, hogy nemzetbiztonsági érdekre, szellemi tulajdonjogra hivatkozva letitkosítsanak mindent. Hát láttam én már olyan marhaság ot, hogy ügyvédi szerződésre, ilyenolyan bonyolult szerződésre is közlik, hogy szellemi tulajdon. Nincs ilyen! Nincs ilyen! Tuzson képviselő úr, az a helyzet, hogy lehet, hogy az ön szándéka nem ez, amiről önök holnap meg fogják nyomni az igen gombot, az lehetővé teszi, hogy itt minden titokban maradjon. Titokban maradjon az, hogy önök hogyan kívánják ezt a 4000 milliárd forintot három részre osztani; hogyan kívánják önök Magyarországot három részre osztani. Hiszen ez a sztori arról szól, feltettem a kérdé st, hogy igazam vane vagy sem, Aradszki államtitkár úr kitérő választ adott. Úgy kapnak önök nyilván zöld lámpát majd Brüsszeltől, hogy beengednek nyugati befektetőket, a Gazprom is jól jár, és a METet is ki lehet fizetni. Jól fognak járni a nyugati befe ktetők, jól fog járni a Gazprom, jól fog járni a MET, vesztesek a jövő generációk, vesztesek a magyar adófizetők. Ez a helyzet. És önök nem kívánják azt, hogy itt a színfalak mögé lehessen látni. Ez egy olyan paragrafus, államtitkár úr, amelyik lehetővé te szi, hogy bármikor, amikor önök azt gondolják, le lehessen titkosítani bármit. Hiába rázza a fejét, higgye el, államtitkár úr, én műszaki dolgokban nem fogok önnel vitába szállni, higgye el, éppen elég pert vittem a Paksi Atomerőművel szemben is közérdekű adatok, környezeti információk kiadása iránt. Onnantól kezdve, hogy a parlament megszavazza azt, hogy nemzetbiztonsági érdekből a biznisszel kapcsolatos üzleti és műszaki adatok nem megismerhetőek legyenek, elég az, ha jön egy pecsétes papír valami nagykut yától, hogy azt mondja, hogy nemzetbiztonsági érdeket sért, mondjuk, hogy melyik ügyvédi irodával szerződnek. A bíróságnak mérlegelési joga sincsen, államtitkár úr, értse már meg! Ha valaki, aki a szerződés szerint diszponál az egész beruházás felett, anny it állít egy magyar bíróság előtt, hogy nemzetbiztonsági érdeket sért az, hogy hogyan tolják ki a nagy lóvét akár a haveroknak, itt a METnek, akár nyugatra, akár keletre, erre azt mondják, hogy ez nemzetbiztonsági érdeket sért, innentől kezdve a bíróságna k nincsen mozgástere. Ez a helyzet. Ez a helyzet, államtitkár úr! Akkor ne tetszettek volna így kodifikálni, és az is meglehetősen mulatságos, hogy Lázár János még korábban, decemberben azt mondta, hogy itt az Európai Bizottság elvárásai miatt itt aztán mi nden rettenetesen átlátható lesz. Ön, államtitkár úr azt mondja, hogy aki arra kíváncsi, hogy ki építi, ki a fővállalkozó, ki van kint a területen, ki az alvállalkozó, azt a teljes nyilvánosság előtt meg tudja majd nézni. Innentől kezdve erre mi a garancia , államtitkár úr? Ön ezt nyilatkozta, ezt a törvényt holnap elfogadják. Ha ön holnapután azt mondja, hogy az alvállalkozó kiléte nemzetbiztonsági érdeket sért, esetleges szerződés valakinek a szellemi tulajdonát sérti, innentől kezdve nincsen pardon, az va n, hogy minden titkos.
