Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
7 Az 1998. évi országgyűlési választásokon a Fidesz jelöltjeként Veszprém megye 4. számú egyéni választókerületében szerze tt mandátumot. Öt egymást követő ciklusban kapta meg a választók bizalmát. 1998tól az Idegenforgalmi bizottság alelnöke, majd 2002től elnöke volt. 2006tól az Országgyűlés munkájában továbbra is a sport, az idegenforgalom és a turizmus területén dolgozot t. A szakbizottság elnöki tisztségét is ellátta. 2014ben a Törvényalkotási bizottság tagja volt. 1999 és 2002 között elnöke volt az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak. 2006 és 2014 között betöltötte a Veszprém megyei közgyűlés elnöki tisztségét. Elnöke volt továbbá a Középdunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsnak, a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. Tagja volt a Középdunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. Kérem önöket, hogy néma felállással adózzu nk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A teremben lévők felállnak.) Köszönöm. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter külg azdasági és külügyminiszter úr: „Külügyi helyzet” címmel. A miniszter úré a szó. Parancsoljon! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A világban olyan geop olitikai változások zajlanak, amelyek napról napra eddig soha nem látott, és talán senki, de legalábbis kevesek által várt helyzeteket idéznek elő. Igaz ez mind politikai, mind gazdasági, mind biztonsági, mind pedig katonai szempontból. Gondoljunk csak bele, kevesen sejtették előre, még kevesebben jelezték előre, hogy majd a versenyképességi helyzet és viszonyok oly mértékben változnak és rendeződnek át, mint ahogyan azt most látjuk. Nagy regionális kereskedelmi megállapodások futnak vers enyt egymással és az idővel, politikai rendszerek buknak el és emelkednek fel, és a terrorizmus veszélye is minden eddiginél közelebb van hozzánk, a közelben kialakult háborús konfliktusokról már nem is beszélve. Ebben a helyzetben azt is meg kell állapíta nunk, hogy a változások nem a stabilitás és a lenyugvás irányába mutatnak, hanem egyre inkább gyorsulnak, ezért Magyarországnak, a magyar külpolitikának minden eddiginél súlyosabb és komolyabb kihívásokkal kell szembenéznie. A nemzeti külpolitika feladata ilyenkor egyértelmű kell hogy legyen; világos fókusszal kell hogy rendelkezzünk, ez pedig az, hogy Magyarország érdekeit érvényesítsük a minden eddiginél komolyabb kihívások közepette is, mégpedig megalkuvás nélkül. Az ilyen helyzetekben, az ilyen gyors vá ltozások közepette a reakcióképesség, a gyors reagálás nagyon fontos versenyelőny. Nem véletlen tehát az a diplomáciai nagyüzem, amely Budapestet jellemzi ezekben a hetekben. Ráadásul ebben a helyzetben felértékelődik az is, hogy Magyarország tagja a világ legerősebb védelmi szövetségének, és tagja a világ egyik legjelentősebb politikai, gazdasági integrációjának is. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a helyzetben a nemzeti külpolitika legfontosabb céljairól szeretnék egy rövid átt ekintést adni önöknek. Nemzeti külpolitikánk fontos célja, hogy megerősítsük stratégiai szövetségünket Németországgal. Erre a közelmúltban Angela Merkel kancellár asszony budapesti látogatásakor sor is került. A német befektetések döntő szerepet játszanak a magyar nemzetgazdaság teljesítményében; Németország és a középeurópai országok, köztük a visegrádi négyek együttműködése pedig az elkövetkezendő időszakban is egészen biztosan az európai növekedés, így pedig az európai versenyképesség egyik zálogát és mo torját fogják jelenteni.
