Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Dr. Völner Pál (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter:
56 hazai tulajdonban lesz, magyar tulajdonban lesz, ez pedig ég és föld. Ez azt jelenti, hogy ha lehetőségünk van rá, megteremtjük, hogy a mérlegfőösszeg alapján 50 százalék fölé kerüljön a hazai bankrendsze r tulajdoni aránya a magyar bankrendszeren belül, ez pedig megtörtént. Ennek érdekében tudtuk vállalni azt, hogy a következő években, amikor ez lehetővé válik, ezeknek a bankoknak a feljavítása után ezeknek a bankoknak az értékesítésére sor kerül. Ezzel a gazdaság érdekeit szolgáljuk. Arra kérem, hogy ezekkel a kérdésekkel ne veszélyeztesse azoknak az embereknek a munkahelyét és lehetőségeit, akik a banki hitelezésen és beruházásokon keresztül tudnak majd munkalehetőséghez jutni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) Dr. Völner Pál (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest?” címmel ELNÖK : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Ország gyűlés! Völner Pál, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. VÖLNER PÁL ( Fidesz ): Köszönöm szépen. T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A FideszKDNPfrakciószövetség 2010 óta azon dolgozik, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekre végleges megoldást találjon, és ezeket a hiteleket kivezesse a piacról. Február 1jétől a devizah itelek forintosítása hatályos, az átváltási árfolyamot a jogszabályok svájci frank esetében 256 forint 47 fillérben, az eurónál 308 forint 97 fillérben és a japán jennél 2 forint 16 filléres árfolyamon határozta meg. Szintén a hónap elején lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorú feltételekhez köti az egyoldalú kamatköltség- és díjemeléseket. A svájci jegybanknak azon döntése, hogy a frank árfolyamát nem védik a felértékelődés ellen, kézzelfoghatóvá tette, hogy az árfolyamkockázat nem p usztán egy absztrakt közgazdasági, pénzügyi fogalom, hanem egy valós fenyegetés. A forintosítás 500 ezer hitelszerződést érint, teljes állománya 2014 végén mintegy 3500 milliárd forintot tett ki. Egy átlagos teljesítő jelzálogadós havi törlesztőrészlete a problémarendezés előtt 78 ezer forint volt, ami az elszámolás után 2530 százalékkal, vagyis több mint 20 ezer forinttal csökken. Január hónapban 310 forint fölé emelkedett a svájci frank árfolyama. Néhány nap alatt eltűnhetett volna a kormány által kiharc olt kedvezmény több mint fele. 20 százalékos gyengülés önmagában 13 ezer forinttal emelte volna vissza egy átlagos teljesítő svájcifrankadós törlesztőrészletét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a forintosítás miatt ennyit „nyertek” havonta az érintett háztartá sok, ha a frank felértékelődése tartós marad. A magyar kormány időben lépett, és ennek látjuk a gyümölcsét. Más országok állampolgárai azonban nem voltak ilyen szerencsések, ők most a magyarországihoz hasonló szabályozás bevezetését követelik kormányaiktól . A fentiek fényében kérdezem miniszter urat, mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest. Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót Varga Mihály miniszter úrnak. VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon sajnálom, hogy Schmuck képviselő asszony már nincs a teremben, és így nem tudja meghallgatni ezt a választ.
