Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - HERINGES ANITA (MSZP):
5313 beszélgetős műsorában, hogy valószínűleg egyébként az okszerűtlenül és pazarlóan gazdálkodó kórházigazgatók miatt nem elegendő az a forrás, amelyre minden egyes szakmabeli, mindenki olyan, akit meg lehet hivatkozni ebben az ü gyben, azt mondja, hogy nem elegendő ez a forrás. A befizetett járulékok az Ekasszának 60,4 százalékát fedezik összesen, a többit így is, úgy is a költségvetésből kell hozzátenni, viszont nem mindegy, hogy a költségvetésből mennyit teszünk hozzá, és nem m indegy, hogy hogyan gazdálkodunk ésszerűen azzal, államtitkár úr, amit befizetünk. Ma Magyarországon kétsebességű már az egészségügy. 4,4 százalékot ad hozzá GDParányosan az állam, és empirikus adatok alapján tudjuk, és ezt Varga miniszter úr sem cáfolta, hogy 2,9 százalékot teszünk hozzá GDParányosan a zsebünkből - azok, akik megtehetik. Van egy gazdagegészségügy, ahol bemennek, pénzért olyan ellátást kapnak, amilyet várnak, reméljük, kapnak utána számlát, és utána pedig utánkövetik őket, s a többi, s a többi. És van egy másik egészségügy, amit az állam finanszíroz, az a szegényegészségügy, ahol bemennek, sokadikak a sorban, kizsigerelt, türelmetlen, de persze megértő emberekkel találkoznak, akik hétvégén is ügyelnek, éjszaka is ügyelnek, próbálják őket e llátni 101106120 ezer forintért, ahogy ezt képviselőtársam elmondta. (21.20) Államtitkár úr, számoljuk ezt át, ez 320 euró. NyugatEurópában miért ne nevetnének ezen? Háromszázhúsz euró! Miért ne kereshetné ennek az ötszörösét, a tízszeresét NyugatEuróp ában? Hogyan tudjuk őket rábírni kétmilliárd forinttal arra, hogy itt maradjanak? Államtitkár úr, mi nem szeretnénk kétsebességes egészségügyet. Mi azt szeretnénk, hogy aki fizet társadalombiztosítást, az kapja meg az érte való szolgáltatást. Itt még egy d ologra kitérnék, amiről eddig nem beszéltem. Nagyon sok olyan barátom van, akik nagyon sok társadalombiztosítást fizetnek, hála a Jóistennek, megtehetik. Nekik az egyetlen hatalmas problémájuk az önök rendszerével az, hogy a befizetett járulék és az érte k apott szolgáltatás között semmilyen kapcsolat ma már nincs. A járulékot önök beszedik mint egyfajta szükséges rosszat, ők meg kifizetik mint egyfajta szükséges rosszat, de ők nem kapnak érte semmit. Nem mennek ők az állami egészségügybe, ők megengedhetik m aguknak azt, hogy máshova menjenek. Ne engedjék azt, államtitkár úr - és úgy gondolom, hogy közpénzekkel és költségvetéssel foglalkozó államtitkárként erre nyugodtan felhívhatom a figyelmét , hogy a befizetett adók és járulékok és az érte kapott szolgálta tások között megszűnjön a kapcsolat, mert akkor megszűnik az állam szervező szerepe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Heringes Anita képviselő asszony, az MSZP részéről: „A magyar egészségügy helyzetéről 4.” címmel. Öné a szó. HERINGES ANITA ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót. Mint ahogy az egészségügyi vitanap alatt is a felszólalásomban elmondtam, igazából a pénz az, ami hiányzik az egészségügyből. És ezt mind a Magyar Orvosi Kamara, mind a Rezidens Szövetség elmondja, hogy az infrastruktúrafejlesztés ahhoz kevés, hogy itt jól működő egészségügy legyen. Megbecsülni kell az ott dolgozókat, ha orvos, ha ápoló, ha az egészségügyi személyzet bármely tagja. Azokat az embereket, aki k mindig az emberkért dolgoznak, éjjelnappal ezért dolgoznak, és ma már tényleg olyan szintű kizsákmányolásnak teszik ki magukat szakmailag, lelkileg és fizikailag, hogy már hiába van a lelkesedés bennük meg az erő, lassan már konkrétan a fizikai erejük h atárához érnek, és már nem tudnak annyit adni, amennyit szeretnének lélekből. Nem érzelmi, hanem szakmai kérdés a pincehelyi kórház sorsa - ezt mondta a Dombóvári Szent Lukács Kórház főigazgatója. Tolna megyeiként és a választókerületem részeként Pincehely ről nekem mindenképpen kell beszélnem, hiszen a pincehelyi kórház sorsa érzelmi kérdés is, főleg a pincehelyieknek, és a Pincehely környéki 17 településnek. 35 ezer ember érintett ezen eddigi kórház működésében. Merthogy önök az aktív ágyakat jelen pillana tban megszüntették itt. Úgy
