Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET jegyző: - ELNÖK: - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5249 kapcsolatosan. A kórházi finanszírozás kérdése szintén komoly feszültségeket jelent az országban, hiszen annak ellenére, hogy a kórházi ágyak száma 2006 és 2007 között 15 ezerrel nőtt, majd 2012re elérte a jelenleg is finanszí rozott 42 249es számot, ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy az orvosbeteg találkozások és a fekbővetegintézetekben ellátott betegek száma nem csökken, hanem nő. Tehát egy kisebb struktúrára nemhogy csökkenő, hanem nagyobb terhelés is nehezedik. Ez azt jelenti, hogy az az elképzelés és az a kormányzati stratégia, amely a definitív ellátást a lakóhelyhez közelebbi színterekre kívánja átcsoportosítani és döntően az alapellátási rendszerbe, az a nemzetközi tendenciákkal és az evidenciákkal is megegyezik. E nnek érdekében az elmúlt három évben 30 százalékkal nőtt az egészségügyi alapellátásra fordított összeg a központi költségvetésben, és az új alapellátási törvény is olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek mind gazdasági, mind pedig szakmai szempontból meg kívánják erősíteni a háziorvosi, házi gyermekorvosi rendszert, a védőnői rendszert, és arra alkalmassá kívánja tenni, hogy ezeknek a kihívásoknak megfeleljen, hogy minél nagyobb számban legyenek képesek definitív ellátást nyújtani a betegek számára. (16.3 0) Ugyanilyen megállapítása az OECDjelentésnek, hogy ezt a kórházcentrikusságot például az egynapos sebészet arányának növelésével lehet csökkenteni, ami nemcsak a költséghatékonyság szempontjából fontos, hanem a várólisták csökkentése érdekében is. Itt M agyarország komoly előrelépést tud magáénak, hiszen jelentősen nőtt az egynapos sebészet aránya, és ez 250 százalékos növekményt mutat. A legutóbbi finanszírozási kormányrendeletben az intézmények volumenkorlátmentességet kaptak az egynapos ellátások teki ntetében, tehát ez az ellátás tovább tud fejlődni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az OECDjelentés összefoglaló megállapításai bemutatják nekünk, hogy számos OECDországhoz hasonlóan a magyarországi egészségügyi ellátási rendszer túlságosan kórházközpontú, a k órházon kívüli egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés erősítése révén a hatékonyság fokozható. 2010 óta a magyar kormány komoly beruházásokat hajtott végre a vidéki lakosság ellátáshoz való hozzáférése javítása érdekében, például 20 vidéki térségben járób etegellátási központ kialakításával, mégis 2013ban a magyar népesség viszonylag nagy része számolt be arról, hogy a szolgáltatásoktól való földrajzi távolság miatt orvosi vizsgálati igényeit nehezen tudja kielégíteni. További intézkedéseket javasolnak an nak érdekében, hogy lakóhelyétől és fizetőképességétől függetlenül Magyarország minden állampolgára hozzáférhessen a szükséges ellátáshoz, az ezzel kapcsolatos társadalombiztosítási rendszert jó alapnak találják, amelynek az erősítése szükséges. Megjegyzi az összefoglaló megállapítás, miszerint az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt években növekedett Magyarországon a népesség egészségügyi rendszerrel való elégedettsége, de még mindig elmarad sok szomszédos országtól és az OECDországok átlagától is. Te hát én úgy gondolom, hogy objektív és szerintem általunk is ismert és elfogadható tapasztalatok, tények alapján készült ez a jelentés, amely megmutatja mindazokat az eredményeket, a törekvéseket, az erőfeszítéseket, amelyeket a különböző kormányok tettek e bben az ügyben. Azt is bemutatják azonban, hogy mind a közkiadások tekintetében, a bérezés tekintetében ezek a lépések még nem voltak elégségesek annak érdekében, hogy felzárkózzunk az átlaghoz, és azt is mutatja az egészségügyben dolgozók közt tapasztalha tó feszültség és elégedetlenség, hogy ez a bérállapot számukra nem elfogadható, és a lépéseket minél hamarabb meg kell tenni ezen a területen is, még egyszer mondom: annak ellenére, hogy folyamatosan történnek és történtek is ezzel kapcsolatban pozitív dön tések. Nagyon fontos az, hogy a jelentésben megfogalmazott kórházcentrikusságról, ami költség szempontjából a legnagyobb tétel a magyar egészségbiztosítási finanszírozásban, minden olyan lépést tegyen meg a kormány és az ország, hogy a járóbetegszakellátá s, az alapellátás fejlesztésével a lakóhely közeli ellátásokat meg tudjuk tenni.
