Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET jegyző: - ELNÖK: - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5246 legfrissebb WHOadatok szerint az utóbbi évben már 1 százalékpontos emelkedést mutat a közkiadások aránya. A közkiadások alacsony arányát részben az magyarázza, hogy a gyógyszerkiadások jelentős része, amit a lakosság közvetlen kifizetései fina nszíroznak, világpiaci áron kerül elszámolásra, ezzel szemben az egészségügyi dolgozók bérei, amelyek még nem zárkóztak fel a nemzetközi színvonalhoz, annak átlagához sem, teljes egészében a közkiadások között szerepelnek, ezeket a lakosság közvetlenül nem finanszírozza. Tehát a nyomott bérszínvonal a közkiadások alacsonyabb mértékét eredményezi relatív értelemben is. A finanszírozás vonatkozásában áttekintettük az elmúlt időszak adatait, amelyekből a következő derül ki. Magyarországon a közkiadások az egés zségügy vonatkozásában nem érték el az elmúlt 10 évben az 5 százalékot, ami szintén alatta marad az OECD, illetve európai uniós átlagnak. Ennek oka a következő volt. Reálérték szerint vizsgálva, a különböző években az alábbi eltéréseket tapasztaljuk: a le gnagyobb csökkenés 2007ben volt, amikor 14,5 százalékkal csökkent a közfinanszírozás reálértéken, és 2013ra érte el azt, hogy reálértéken pozitív legyen, ez egy 2,2 százalékos emelkedés volt. 2014ben ez 4,4 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy nem értü k még el reálértéken azt a finanszírozási értéket, amiből kiindultunk, és ami korábban is alacsony volt. A gyógyítómegelőző ellátások vonatkozásában, annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben 694 milliárd forintról közel ezermilliárd forintra, 980 milliárd forintra nőtt az erre fordítható összeg, azt mutatja, hogy az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy visszakapaszkodjunk arra a szintre, ahonnan visszaestünk. Ebben a reálértéken és százalékosan számított növekedés az előbb e mlített szám. A következő fontos kérdés az, hogy a beruházások tekintetében hogyan tudtunk előrelépni. Ezt az OECDjelentés is nagyon pozitív lépésként értékeli, miszerint Magyarország az elmúlt vizsgált időszakban nagyon komoly előrelépést tett az egészsé gügyi infrastrukturális és gépműszer beszerzések vonatkozásában, amelynek nagyságrendje megközelíti az 500 milliárd forintot. Ugye, itt szintén meg kell azt említeni, hogy ez is ciklusokon átívelő fejlesztés volt, amelynek a megvalósulása az utóbbi néhány évben történik. Azonban amikor azt nézzük, hogy 500 milliárd forint került be az egészségügybe, és amikor az országban majdnem mindenhol felújítások és beruházások vannak, mégsem látjuk azt, hogy, úgymond az elégedettség ezzel párhuzamosan javulna, akkor néhány adatot még érdemes ezzel kapcsolatban elmondani. Megnéztük, hogy ez az 500 milliárd forintos nagyságrend, ami bekerült a rendszerbe, hogyan viszonyul a korábbi évekhez. (16.10) A rendszerváltás óta 2008ig, tehát a fejlesztési ciklus megkezdéséig mi ndösszesen alig 200 milliárd forint került a rendszerbe, felújításokra, rekonstrukcióra. Új kórház a nyolcvanas évek óta nem épült, egyedül a Honvédkórház az, amelyik ilyen félig félbe maradt állapot után megkapta azt a lehetőséget, hogy befejezésre kerülh essen, ezért fontos kérdés az, hogy ez a folyamat hogyan tud folytatódni az elkövetkezendő időszakban. További probléma, hogy a központi régió nagyon kis mértékben részesült ebből a forrásból, és ezért a budapesti, Pest megyei kórházak vonatkozásában kevés beruházás történt. A munkakörülmények, illetve az ellátás körülményei között a vidéki és a fővárosi, Pest megyei egészségügyi intézmények vonatkozásában nagy különbség kezd kialakulni, ami a vidéki beruházások szempontjából pozitív, de Budapest és Pest me gye vonatkozásában komoly erőfeszítéseket igényel, ezért is fontos a kormány döntése, miszerint új kórházat kíván építeni Budapesten, illetve a Heim Pál Kórház teljes rekonstrukciójára is sor kerül a gyermeksürgősségi ellátás keretében. Szeretnék néhány ol yan adatot elmondani, ami talán fontos, hiszen infrastrukturális beruházásokra több mint 320 milliárd forint került felhasználásra, gépműszer beszerzésre több mint 100 milliárd forint kerül felhasználásra, 40 új járóbetegszakrendelő épült, 23 új kistérs égi járóbetegszakrendelő, 50 milliárd forintos támogatással több mint 12 milliárd forint a sürgősségi
