Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Lukács Zoltán (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Péntekig sem kell várni” címmel - LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP):
5225 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szószóló Úr! Tisztelt Ház! Valamelyest a válasz elejét megadta ön is a kérdésében, hiszen azt mondta, hogy úgy kell ezeket a mondatokat értékelni, hogyha teljes szövegösszefüggéseiben nézzük. És valóban meg kell különböztetni a soknemzetiségű kifejezést a multikulturálistól. Míg sok nemzetiség él ma is Magyarországon, i tt a parlamentben is most már láthatjuk, hiszen 2014 óta, az új Alaptörvény értelmében már a szószólóik is itt lehetnek a parlamentben, Magyarországon - ahogy az Alaptörvényünk is leírja - a magyar nemzet szerves részei azok a nemzetiségek, amelyek köztünk élnek, államalkotó tényezők is. Ezzel szemben a multikulturalizmus mint kifejezés különböző civilizációból érkező emberek találkozására szolgál. Így használták NyugatEurópában is, így használjuk KözépEurópában is. Akkor tehát egy teljesen másfajta helyz etről van szó, nem egy több száz év alatt kialakult együttélés, egymással jó viszonyban való közös létnek a kérdésével állunk szemben, hanem teljesen más, muzulmán, távoli országok és az európai keresztény gyökerű társadalmak találkozásával állunk szemben, vagy állnak szemben még inkább nyugateurópai országok sok esetben. Hadd idézzem akkor miniszterelnök úr szavait június 3áról: „Magyarországnak soknemzetiségű gyökérzete és kulturális háttere van, de ez nem multikulturalizmus. A multikulturalizmus a külö nböző civilizációs hátterű emberek együttélését, az iszlám, az ázsiai vallások és a kereszténység együttélését jelenti.” Az Alaptörvény Nemzeti hitvallása úgy fogalmaz, amit itt a FideszKDNP elfogadott a parlamentben jó pár évvel ezelőtt: „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Így tehát mindazok a nemzetiségek, amelyek itt is képviseltetik magukat a parlamentben szószólói szinten, ugyanúgy a magyar nemzet szerves részei. Így fogadtuk el 2011 decemberében a nemzetiségek jogairól szóló törvényt, január 19ét például egy másik döntéssel a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítottuk, és fontos döntéssel a szószólóknak is a parlamentben helyet adtunk, arról nem is beszélve , hogy a nemzetiségi terület támogatását 2015ben 51,4 százalékkal emeltük. Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az azonnali kérdésekre . Lukács Zoltán (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Péntekig sem kell várni” címmel Lukács Zoltán, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Péntekig sem kell várni” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladatellátása miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét. (Lukács Zoltán bólint.) Elfogadja. Öné a szó, képviselő úr. LUKÁCS ZOLTÁN ( MSZP ): Kös zönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! Idestova hat hete borzolja a kedélyeket Magyarországon Gömöri Zsolt és az ő jó barátja, Deutsch Tamás ámokfutása, amit a Paralimpiai Bizottság élén végeztek. Idestova hat hete derült ki, ho gy úgy éltek a paralimpiai sportolók pénzéből, mintha az az övék lett volna. Idestova hat hete derült az ki, hogy Gömöri Zsolt, a Paralimpiai Bizottság vezetője a bizottság pénzéből egyenlítette ki a lakáshitelét, és ezt Deutsch Tamás, az önök európai parl amenti képviselője biztatására tette. Aztán az is kiderült, hogy mintegy kétmillió forintért nyaralt családjával együtt Gömöri úr a Kanáriszigeteken, a paralimpiai sportolók pénzéből. Aztán azt is kiderítették, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság támogató i pénzei után ő jutalékot vett fel. Folyik a nyomozás, és még a fene tudja, hogy mi fog kiderülni. De egy dolog biztosan kiderült: az derült ki, hogy Gömöri úr és
