Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
5189 csökkentette a le gjobban keresők adóját. Ezen kívánunk változtatni. A mi indítványaink pontosan azt a célt szolgálják, hogy minél kevesebbet keres valaki, annál kevesebb adót kelljen fizetni, ezért a mostani 16 százalékossal szemben 5, illetve 10 százalékos, alacsonyabb sz jakulcsokat kívánunk bevezetni, elsősorban a minimálbér és az átlagos keresetű munkavállalók, kisvállalkozók javára. Határozott lépéseket kívánunk tenni abba az irányba, hogy a nettó bérek emelkedésével szűnjön meg az az igazságtalanság, hogy a nettó mini málbér nem éri el a hivatalos létminimum összegét. Tisztelt Ház! Az MSZPfrakció azt kéri a képviselők többségétől, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassák. Ezeknek a módosító indítványoknak a támogatása egyet jelentene: egy igazságosabb és a fogya sztás növelésén keresztül a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató gazdaságpolitikát Magyarországon. Ehhez kérjük a támogatásukat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból. - Szelényi Zsuzsa tapsol.) ELNÖK : Most Z. Kárpát Dániel képvisel ő úrnak adom meg a szót. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a költségvetés tervezete tárgyalásának egyfajta lezárására készülünk, azt kell hogy kiemeljük: az előző évekhez képest komoly, rendszerszintű változás nem következe tt be, még akkor sem, hogy a tüneti finomításokat, kedvezményeket ne hallgassuk el, és adott esetben, mondjuk, egy személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkentése kapcsán csak a támogatás hangján lehet beszélni, mégis egészében és rendszerszinten lenne érde mes megvizsgálni azt, amiről a kormányzat azt mondja, hogy ez bizony az adócsökkentés költségvetése. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a jövő évi központi költségvetési bevételek, várakozások mintegy egyharmada áfabefizetésekből ered, a többi fogyasztáshoz ka pcsolt adókból nagyrészt, és együtt ezek, beleértve a jövedéki adót, a regisztrációs adót, a távközlési adót, a tranzakciós illetéknek elkeresztelt adót, valamint a biztosítási adót, s a többi, együtt 4612 milliárd forintot tesznek ki a fogyasztási típusú adókból eredő várakozásoknál. Az innen származó pénzügyi források jövőre ugyanakkor összesen 215 milliárddal magasabb várakozást fejeznek ki, mint az előző évben. Tehát egy év alatt ezen felsorolt adótípusokból 215 milliárd forinttal többet kíván a kormány beszedni a lakosságtól, mint korábban, ezzel párhuzamosan mégis - valamilyen megfejthetetlen okból - ezt az adócsökkentés költségvetésének nevezi. Lehet szakmai vitákat folytatni arról - és kell is álláspontom szerint , hogy adott esetben szélesedik a já rulékfizetők köre, kicsit jobban pörög a gazdaság, tehát több áfabefizetést generál, de akkor is összességében rendszerszinten a több beszedett adóra azt mondani, hogy ezzel párhuzamosan a társadalom rendszerszintű, széles körű adócsökkentést fog élvezni, legalábbis demagógiának tűnik. Ezzel áll szemben az az elképesztő helyzet, ami a vállalkozókat sújtja; de beszélhetnénk a minimálbéresekről is. Példának okáért vegyünk egy 105 ezer forintos bruttó bért, akkor azt látjuk, hogy annak a nettója a kétharmadát sem teszi ki. És azt is látjuk, hogy ha a 68 775 forintot haza akarja vinni a minimálbéren foglalkoztatott, akkor a munkaadója az államnak ezen felül még több mint 66 ezer forintot kénytelen fizetni. A munkáltató összes költsége tehát a duplája annak, amit az alkalmazottja kézhez kap. Egy ilyen közegben, amellett, hogy jóval több mint negyvenféle új adótípus vagy adóemelési típus került bevezetésre az Orbánkormányok által 2010 óta, legalábbis cinikus dolog adócsökkentés költségvetéséről beszélni. Felsorolh atnánk az egzotikus adótípusokat is, ezeket már megtettük, ne beszéljünk erről többet, de látható, hogy rendszerszinten a lakosság életének a könnyítése nem lelhető fel. Ugyanígy a személyi jövedelemadó általam említett csökkentési terve kapcsán láthatjuk, hogy míg tavaly 1640 milliárdot kívánt beszedni a kormányzat személyi jövedelemadóból, a következő évben ez már 1658 milliárd. Tehát megint csak egy növekményt látunk, azt, hogy többet kívánnak az emberektől ily módon beszedni, mint eddig. És ez még az 1 százalékos kedvezmény ellenére is igaz. Lehet mondani, hogy a járulékfizetők köre ennyivel bővül, csakhogy ezt a gazdasági számok,
