Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5172 kórházat építenek, a Partiumban, Nagyváradon. Aki az ország keleti részén lakik, az a különbséget pontosan ism eri, önök meg nem. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitanapon azt akarjuk világossá tenni, hogy az egészségügyben szakmai koncepciókról tárgyalni és megállapodni akkor van értelme, ha van kormányzati szándék az egészségügy költségvetésének jelent ős emelésére. Nem arra, amit el lehet kommunikálgatni 5, 1 vagy 10 milliárdonként, hanem egy jelentős, egyszeri, legalább 120 milliárdos emelésre. Ha ez nincs meg, nincs értelme annak, hogy szakmai koncepciókról beszéljünk. Ha ez nincs meg, akkor ninc s értelme annak, hogy hosszú távon gondolkozzunk az egészségügy jövőjéről. Lehet, hogy önök hisznek abban, hogy el lehet beszélgetni a nyilvánosságban az egészségügy sanyarú helyzetét; mi nem hiszünk abban, és azt gondoljuk, hogy a szándék, valamint a pénz kellene hogy meglegyen. Ebből a szándékot nem látjuk, a pénzről pedig azt mondják, hogy ez meglenne, csak éppen másra költjük el. Merthogy ez a 120 milliárd kísértetiesen megegyezik az egyébként a gazdagoknak megint kedvező, ámde tulajdonképpen nem szüksé ges adócsökkentés mértékével, azzal a bizonyos 1 százalékkal, és kísértetiesen, szinte majdnem centire megegyezik a stadionfejlesztésre fordított összeggel, tisztelt képviselőtársaim. Ha erre van, akkor az egészségügyben miért nincs ilyen elhatározás? Miér t nem teljesítik a tüntetőknek azt a követelését, hogy nem életpályamodellt, hanem legalább 50 százalékos bérfejlesztést akarnak most, háromnégy éven belül pedig százszázalékos belátható pályát? Miért nem akarják a várólistákat csökkenteni azzal, hogy jó finanszírozást adnak az intézményeknek? Miért nem akarnak jó feltételeket teremteni, hogy itthon maradjanak az orvosok? Miért gondolják, hogy az egészségügyről csak kommunikációs alapon kell beszélgetni, de tenni nem kell érte? Nos, erről akarunk a vitanap on beszélni, reményeink szerint a megállapodás esélyével. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Kö szönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A mai napon valóban, miután a kérdéseken és az azonnali kérdéseken túljut a parlament, egy teljes vitanapot szánunk annak, hogy az egészségügy kérdéséről lehessen itt a Ház falai között beszélni, ellenzéki kérésre. Amikor képviselőtársaink mindig a parlament jogainak a korlátozásáról beszélnek, akkor azt ne felejtsék el mellé tenni, hogy amikor például az egészségügyről akartak külön vitanapot saját előterjesztésként az ellenzéki, szocialista képviselők kérni, akkor arra természetesen lehetőség nyílt. Sőt, ahogy elnéztem, még a napirend utáni felszólalásokban is ötenhatan ezt a kérdéskört fogják előhozni. De természetesen ez egy fontos kérdés, ezért bízom benne, hogy hasznos lesz a ma délutáni vita. Mielőtt az egészségügy kérdéséről beszélnék, egy dolgot azért kiemelnék Tukacs képviselőtársam felszólalásából, és ez a „nem szükséges az adócsökkentés” félmondat volt, amelyben azt hiszem, jól kijött, hogy a szocialistáknak mi a politi kája, költségvetési politikája, gazdaságpolitikája: az adóemelés. Ha ön azt mondta, hogy a 2016. évi személyi jövedelemadócsökkentés nem szükséges, az azt jelenti, a szocialisták azt szeretnék, ha a jövő évben is mindenkinek kevesebb maradna a zsebében. Má rpedig a jövő évi adócsökkentés minden adófizető magyar állampolgár számára pluszjövedelmet jelent olyan szempontból, hogy nem kell befizetnie adóként. De nagyon beszédes volt az a mondat, hogy nem szükséges adócsökkentés Magyarországon. Ezt várhatjuk a sz ocialistáktól, mert ha nem csökkentik, akkor általában növelik az adókat. Az MSZPnek valószínűleg tényleg vannak fiókban maradt elképzelései az egészségüggyel kapcsolatban, ugyanis amikor kormányra kerültek, akkor mindig a liberálisoknak játszották át ezt a