Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5125 program keretében külföldi székhelyű, ma gyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti. A hallgatókat érintő szabályok közül kiemelendő, hogy növekszik az átsorolás követelménye az állami ösztöndíjjal támogatott képzés és az önköltséges képzés között. A javaslat az össze gyűjtendő kreditek számát az eddigi 15 helyett 20 kreditben határozza meg, nyilván két félév átlagában, illetve további feltételként a kormányrendeletben meghatározottak szerint intézményi szervezeti és működési szabályzatban megállapított tanulmányi átlag ot ír elő. A módosítás célja, hogy a kiemelkedő eredményt elérő önköltséges hallgatók nagyobb esélyt kapjanak az állami ösztöndíjjal támogatott képzési formába történő bekerülésre, valamint azok a hallgatók, akik egyébként esetlegesen a képzést nem veszik olyan mértékben szigorúan, ők pedig egy jelzést kapjanak, hogy mielőtt elérnék egyébként a finanszírozott féléveik számát, korábban már tudatosodjon bennük az, hogy az állami ösztöndíjból ki is lehet kerülni. A szabályozási javaslat tekintettel van azon ál lami ösztöndíjas hallgatókra azonban, akik Erasmusprogramban vesznek részt, és így külföldi tanulmányaik miatt nem tudnák a szükséges kreditmennyiséget teljesíteni. Ezt a félévet a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja, tehát két itthon teljesített félév átlagában kell az előírt kreditmennyiséget megszerezni. A felsőoktatás ágazati irányítási feladatait az oktatásért felelős miniszter látja el, akinek új felsőoktatásszervezési feladata a hallgatói kompetenciamérés elrendelése, illetve a felsőoktatásfejl esztéssel kapcsolatos feladata az országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése. A kompetenciamérés egyik eszköze annak, hogy azon hallgatók esetén, akik bekerültek a felsőoktatási intézménybe és bizonyos készségeik hiányosak, errő l a hallgatók és az intézmény is tudomást szerezzen, és az intézmény ilyen értelemben segíteni fog ezeknek a hallgatóknak, hogy annak érdekében, hogy el tudják végezni, meg tudják szerezni az abszolutóriumot, illetve később a diplomát, külön támogatást fog nyújtani. Szintén a hallgatókat segíti az az intézkedés, amelynek keretében beépül a felsőoktatási képzésbe az idegen nyelvi tanulmányi követelmények elvárása. A javaslat alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak 10 százalékáig terje dően nem magyar nyelven oktatott tárgyat is felvehetnek, amelyet az intézménynek szükséges biztosítania. A hallgatók országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a felsőoktatási intézményekben a hallgatók érdekképviseletét pedig az intézményi hallgatói önkormányzat látja el. Az Nftv.módosítás javaslata alapján a tisztségviselők megbízatási ideje jogszabály alapján korlátozva legfeljebb négy év lehetne, de mind a két funkcióban négynégy év, tehát ezeket nem kell összeszámítani, tehát négy évig lehet HÖOK, illetve négy évig lehet HÖKképviselő. A megbízott vezető esetében összeférhetetlenségi szabály is megfogalmazódik, amely szerint önkormányzati tisztségviselő nem lehet az, aki intézményi társaságban vezetői tisztségviselői fela datokat, felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el. Új elem továbbá, hogy a javaslat alapján az intézményi szervezeti és működési szabályzatnak része lenne az intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett hallgatói és egyé b rendezvényekkel kapcsolatos szabályozás. E körbe tartozó új rendelkezés, hogy a hallgatók és a felvételt nyert, de még be nem iratkozott hallgatók számára kötelezettségként jelenik meg az intézmény alkalmazottai és hallgatói emberi méltóságának, valamint az intézmény hagyományainak a tiszteletben tartása. A felsőoktatási intézmény működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokról és eljárásokról szóló rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy mesterszak indítása esetén - hasonlóan a doktori iskola létesítés éhez - a nyilvántartásért felelős hatóság a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérő határozatot nem hozhat, kötve van ahhoz. Az új rendelkezés szerint a kezdeményező felsőoktatási intézmény a doktori iskolák létesítésénél , valamint alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítási eljárásában - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett - az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség, az ENQA teljes jogú tagjaként működő más szervezetet is felkér het, és ezt a hatóság szakértői véleményként elfogadja.
