Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Az egészségügyi alapellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
5093 milliárd forintra nőtt. Ez a növekedés 51 milliárd forintot jelent, de az inflációval visszaszámolva ez mínusz 300 milliárd forintot jelent. Magyarra fordítva a szót, önök 201015 viszonylatában, egy esztendőt érintően 300 milliárd forintot vesznek ki az egészségügyből, miközben az ön ök vezérszónokai arról beszélnek, hogy az alapellátásba 35 milliárd forint többletet tettek be öt év leforgása alatt 2009 és 2015 viszonylatában. Azt szeretném tehát mondani, hogy óvatosabban a számokkal, egy kicsit elmélyültebben, és egy kicsit konzekvens ebb magatartást folytatva ezen vita keretei között is a tevékenységükhöz mérten és ahhoz illesztetten. Akkor, amikor a gyermekellátásban, akkor, amikor a szakorvosi ellátásban, de sok minden másban, a közegészségügyi ellátásban is kiadások csökkenésével ke ll szembenézni, akkor, amikor már az előbb említett orvoshiányokkal, a rezidensek kivándorlásával kell szembenézni, a kórházi tartozások tarthatatlanságával kell szembenézni. Mondok két számot: 60 milliárdból 90et nem lehet kielégíteni, de még a 60 sem lá tszik a 90 kielégítéséhez. Vagy akkor, amikor mondjuk, a bérek tekintetében azt látjuk, hogy például az ápolónők vonatkozásában olyan bérszintek vannak, amelyek mondjuk, a garantált bérminimumok környékén helyezkednek el. Tudják, a minimálbér 105 ezer fori nt bruttó, a garantált bérminimum meg 122 ezer forint. Az ápolónőknek meg kell nézni az átlagbérét, hogy milyen összegekért dolgoznak. Sajnos a garantált bérminimumtól nem sokkal több az ő átlagbérük, amiért munkatevékenységet végeznek. Persze a felelősség ük irdatlanul nagy, hiszen mindegyikünk elvárásához illesztetten az egészségünk megőrzéséért tevékenykednek. És akkor egy utolsó számpárt mondok még ehhez a 35300 milliárd forintos nagyságrendű számpárhoz illesztetten hasonlatként, hogy el tudják helyezni , és ne csak az egészségügy tükrében vizsgálják a dolgokat. Tudják, ez olyan, mint amikor a költségvetési vitában azt hallgatjuk, hogy milyen pozitív tevékenységet folytatnak, mert a sertéshús áfáját csökkentik, és ez 2025 milliárd forintos engedményt, ke dvezményt fog jelenteni az embereknek. Majd megnézi az ember a költségvetési soron az áfabevételek 2014ről 2015re történő számadatait, és azzal találkozik szembe, hogy áfában 2015ben 215 milliárd forinttal többet fognak beszedni, mint amennyit az előtte lévő esztendőben. Ugye hasonló, mint az előbbi 35300 milliárd forintos összehasonlítás itt is. És önök mit próbálnak meg a világ előtt eladni? Hát azt, hogy ebben az áfacsökkentésben 20 milliárdot adtak az embereknek, miközben, mondom, csak áfaágon 215 m illiárddal többet szednek be. Na, ugyanezt csinálják az egészségügy vonatkozásában is, amikor az alapellátásról beszélnek, hogy az alapellátásba több forrást tesznek be, hogy most 35 milliárddal több van benne, mint öt éve; igen, csak az egészségügyben meg 300 milliárddal kevesebb van bent, mint amennyi öt éve. Hát ez a nagy baj, az alapproblémát kellene először is generálisan feloldani. Ott az egészségügybe komplexitásában kellene a forrásokat bepakolni, nem máshova elvinni ezeket a pénzeket, mert ezek a p énzek az emberekért vannak, ahova meg máshova elviszik, azok meg az önök holdudvarában lévők, az önök - idézőjelbe - baráti társaságában lévők kényétkedvét elégítik ki. Ezen a filozófián kellene változtatni, elsődlegesen azokért kellene cselekedni, akik é lik ezt az országot úgy összességében, az egyszerű, a mindennapjaikat élő emberekért, azokért, akik egyébként a saját megszerzett jövedelmükből, forrásaikból nem biztos, hogy olyan szinten képesek és tudják önmagukat ellátni, mint ahogy adott esetben önök vagy épp az önök holdudvarába tartozó tehetősebb emberek. Én arra szeretném tehát kérni önöket itt a befejező gondolatok tekintetében, hogy filozófiát váltsanak, hogy ne a szavak szintjén - tudják, a keményen dolgozó kisemberek - legyenek fontosak az ember ek, nem. A tettek meg a cselekedetek tekintetében legyenek fontosak az emberek! Minden olyan vonatkozásban, a törvényalkotás tekintetében is, a kimondott szavak és kézzelfogható cselekedetek vonatkozásában is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZ P soraiban.) ELNÖK :
