Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Az egészségügyi alapellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5083 Miért is van szükség a törvényre? Egy dologban egyetérthetünk: az elmúlt 25 év társadalmi, gazdasági változásai az egészségügyfinanszír ozás átalakítása, a technikai, jogi fejlődés mind olyan kihívás elé állította a területet, amely komoly átalakításra érett éppen ezért. Elég gondolni az állami rendelők magánkézbe kerülésére, a cégjogi világban bekövetkező változásokra, az új, hatékony táv közlési eszközök, információtechnika fejlődésére. Találóan szólva: mindenképpen logikus új fazont szabni akkor, amikor már lassan a Google alapján több tucat gyógymódot lehet találni azokra a betegségekre, amelyeket 1997ben még nem is ismertek. Tisztelt K épviselőtársaim! Azért is fontos továbbá az új szabályozás, mert a terület komoly kihívásokkal néz szembe. A komoly kihívás az, hogy csökkenteni kell a nyomást az alapellátáson, mellette növelni kell a hatékonyságát, és az egyik fő dilemma: választani kell egy modellt, ha egyáltalán választani kell modellt. Vegyük sorra! Hogyan csökkentsük a nyomást az alapellátáson, és miért is van nyomás az alapellátáson? Érkezik egyrészről a kitolódott szociális gondoskodás körének egyre nagyobb területéről, illetve az e gyre nagyobb érintkezési felületről, amely az állandó találkozás miatt felfeltűnő és komoly súrlódásokat okoz a két rendszer között. Növekvő a betegelvárás is az alapellátással kapcsolatosan, de folyamatosan új szolgáltatók jelennek meg, amely a fejlődés irányába kell hogy mutasson. Növekszik a krónikus betegségekkel küzdő társadalmi rétegeknek a száma, és a lakosság száma is. Általános probléma az elidősödés, és akkor még itt tartunk, hogy ne mást említsünk, mind a braindrain, tehát az agyelszívó hatás, amelyet a nyugateurópai országok, de mondhatjuk nyugodtan - minden ország ezzel küzd , bármilyen irányból tapasztalhatunk. Az is gond, és az is további nyomás, hogy a terület nem eléggé vonzó. Ezt mutatják az említett betöltetlen praxisszámok, a pályát e lhagyók és az elvándorlók száma. Kétségtelen az is, hogy a hatékonyságot nemcsak technikai értelemben, hanem humánerőforrásfelhasználási értelemben is növelni kell. Akkor, amikor minden nyugati társadalomban orvoshiánnyal küzdenek, akkor luxus minden ki n em használt kiművelt magyar orvos, ápoló, védőnő, nem lehet erejüket nem hatékony, a betegek gyógyulását nem segítő, hanem adminisztrációt halmozó problémákkal terhelni. Így az új alapellátási törvénynek és a hozzá fűződő rendeleteknek a hatékonyság növelé sének kell majd megfelelnie mind technológiai, mint humánerőforrásértelemben, növelni kell az ágazatban dolgozóknak a kihasználtságát, mert hiú ábránd lenne azt hinni, hogy az európai átlag felé lehet vinni egyáltalán a számukat vagy arányukat. A hatékony ság egyik problémája, hogy ma tucatjával hagyják el az alapellátást olyan betegek, és indulnak szakrendelésekre, akik az alapellátásban kezelhetők lettek volna. Találóan fogalmazott a Kórházszövetség, amikor azt írta: olyan alapellátásra van szükség, amely a szakellátásba feltolt betegeket visszaadja a háziorvosoknak, és a motivált háziorvost visszaadja a betegeknek. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat példás időt töltött el konzultáción, társadalmi vitán, így a szakmának és a pártoknak volt elég i dejük, hogy véleményüket, kritikájukat kialakítsák. Hadd említsek meg néhány olyan kritikai pontot, amely, úgy gondolom, nagyon is fontos az alapellátási törvénnyel kapcsolatosan. Az első magára a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra vonatkozik. A rendel kezésre álló forrásokból a törvény talán nem lesz működőképes, és ezt vehetjük igaznak. Ha nem követi az alapellátásban szükséges gondolkodásmódváltozást a finanszírozás, és nem kap extra költségvetési figyelmet, akkor talán minden elbukik, azaz ha nem mi nden nap azzal kelnek az egészségügyért felelős államtitkárságnál, hogy Varga Mihály és Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár asztalára egy postitra ráírják, hogy még az eddiginél is több forrás kell, mert nélküle nem fog működni a jogszabá lyban megfogalmazott célunk, szóval, akkor nem fog működni a törvényjavaslatban megfogalmazott egyetlen cél sem. (16.10) Nem lesz ugyanannyi vagy egy kicsivel sem több orvos a szakmában, nem lesz több ápoló, hogy kiegészítsék a szolgáltatásokat, nem leszne k képalkotó diagnosztikai eszközök, és nem fognak működni a praxisközösségek vagy csoportpraxisok kellő számban. Nem túlzás mondani, kellő forrás
