Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Az egészségügyi alapellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5072 országnak is, a kistelepüléseken tudunk elérni olyan hölgyeket, akik korábban nem vettek részt ezeken a szűréseken, s ezáltal sokan, évente több mint 400an ebben a betegségben elhaláloztak. Az emlőszűrés esetében, az emlőrákszűrés esetében is a háziorvosok asszisztenseit szólítjuk meg, akik párhuzamosan fogják kapni a behívólevelet a pácienssel, és őket kérjük arra, s nemcsak kérjük, hanem ezt anyagilag is dotáljuk, hogy vegyenek részt a meggyőzésben, hiszen az áts zűrtségi arány akkor lehet megfelelő, és szintén akkor tudunk életet menteni. Elindult egy nagy program, és ennek a törvénynek elég generális része a prevenció és a szűrések kérdése, amelyben több mint 10 ezer esetet ismerünk már, és 27 ezer együttműködő b ehívó történt, ez a vastagbélrák szűrése, ami Magyarországon kezd a legrettegettebb népbetegség lenni, és ebben elindult egy pilotprogram Csongrád megyében háziorvosok bevonásával, megfelelő anyagi háttérrel. Rendkívül sikeresnek tűnik, hiszen több mint 50 százalékos az együttműködési arány, ami egy induló programnál nagyon fontos, és megszülettek azok a tapasztalatok, amelyek azt mutatják és azt bizonyítják, hogy ebben az évben el tudjuk indítani az országos bevezetést, ami nemcsak az egészségügy, hanem, ú gy gondolom, a társadalom életében is egy nagyon fontos elem lesz, hiszen nagyon kevés ország képes arra Európában is, hogy ilyen nagy szűrőprogramokat el tudjon indítani, erre a források is rendelkezésre állnak, és most már a tapasztalat és a tudás is. (1 5.10) Tehát az alapellátásnak ezt a típusú megközelítését és szervezését tartalmazza a törvényünk, amellett, hogy biztosan szóba kerül majd az, hogy sok esetben ez a törvény kerettörvényként működik, és több olyan kérdésben kormány- vagy miniszteri rendele t megalkotása szükséges, amit szeretnék így előre is említeni, hogy ennek mi az oka. Ennek az az oka, hogy azt tapasztaljuk, hogy maga az alapellátás is körülbelül tíz törvényben van jelenleg, és éppen múltkor salátatörvényt tárgyaltunk, ami nem egy szeren csés dolog. Ezért csak azokat a kérdéseket, amelyek idáig is törvényben voltak szabályozva, vagy olyan generális, fontos és az általános működésre nagy hatással lévő, és amit nem szeretnénk, ha sűrűn változna, azokat a kérdéseket emeltük be, illetve a fela datok meghatározását emeltük be ebbe a törvénybe, és a különböző területek részletes szakmai szabályait, amiről egyébként most is vannak akár kormányrendeleti, akár miniszteri rendeleti szabályozások, ezeket egységesen, egy rendeleti csomagban fogjuk megha tározni, természetesen figyelembe véve minden olyan javaslatot, ami egyébként akár itt is elhangzik, vagy akár a korábbi egyeztetéseken elhangzott. Fontos kérdés az, hogy az eredeti koncepció nem változik, amely arról szól, hogy az önkormányzatok is aktíva n vegyenek részt az alapellátás szervezésében, a feladat címzettjei az önkormányzatok maradnak, azonban nagyobb segítséget, illetve egy nagyobb állami részvételt is jelez ez a törvény és szeretne megvalósítani azzal kapcsolatban, hogy abban a bizalmi hiány ban, ami létrejött a háziorvosok és az önkormányzatok között nagyon sok helyen, valamiféle békéltetői, de jogszabályi háttérrel rendelkező békéltetői státust kapjon az állam, és azokat az eltérő jogviszonyokat, eltérő eljárási rendeket tudjuk kezelni az or szágban. Ennek például a törvényjavaslatban is vannak elemei. Egységes szerződésrendet szeretnénk, ami nagyon régi kérése egyébként nemcsak az alapellátásban részt vevőknek, hanem az önkormányzatoknak is. Például a rendelőhasználattal, az ingatlanhasználat tal kapcsolatos egységes és kógens szabály bevezetése, hogy kinek mi a feladata, vagy például olyan, korábban vagy még jelenleg is fennálló problémának a kezelése, amikor az önkormányzat mint szolgáltató biztosan jó szándékkal és jóindulattal folyósítja az okat a jövedelmeket, amiket az államtól arra a feladatra kap, azonban sok esetben találkozunk ezzel ellentétes gyakorlattal is, főleg például a védőnők esetében, ahol a bérkiegészítések, bérpótlékok nem mindig jutnak el megfelelő módon az érintettekhez. It t egy olyan új rendelkezést javaslunk a törvényben, ami arról szól, hogy az önkormányzatnak minden hónapban el kell számolnia az alapellátásban dolgozók irányában, amennyiben ő a szolgáltató, hogy mire költötte azt a pénzt, amit az államtól erre kap.
