Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - A kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
5059 anyagi gondja, és ez megfelelő indok arra, hog y néha egyegy pofon elcsattanjon, akár a nőnek, akár a gyereknek. Ez is egy borzalmas tévhit. Semmi nem indokolja azt, hogy bárki erőszakot kövessen el mással szemben! Ha a nőnek tényleg rossz lenne, hogy verik, akkor nem maradna. Ez is egy nagyon általán os tévhit Magyarországon. Sokszor a nők reménykednek abban, hogy ez az egyetlenegy pofon volt, bocsánatot kérünk, virágot viszünk, és akkor azt gondoljuk, hogy innentől fogva meg fog oldódni az ügy. Nem igaz. Ha egyszer valaki elkövette, a második is elő f og fordulni a legtöbb esetben, és a legtöbb esetben a nők vagy a gyerekeik miatt nem hagyják el a férjüket, vagy gazdasági okok miatt, mert félnek, hogy onnantól fogva kiszolgáltatottá válnak, és nem fogják tudni otthagyni a férjüket, vagy talán még a szég yenérzet is, hogy velük ez előfordulhat, nagyon sok esetben indokként szolgál. Mondtam már az imént, megint egy indok: a nők néha kiprovokálják, hogy verjék őket. A családon belüli erőszakot az alkohol okozza. Ez is egy hatalmas tévhit. Az alkohol maga nem teszi erőszakossá az embert, és nem is ez a legsúlyosabb ok, hogy valaki erőszakot, bántalmazást kövessen el. A másik nagyon súlyos ok, amiről az imént is szóltam: a legtöbb ember elítéli a családon belüli erőszakot. Ez is az egyik legnagyobb tévhit. Nem. Az emberek többsége behunyja a szemét, és nem akar róla tudni. És itt megint beszélhetnénk a jelzőrendszer hiányosságáról, és hogy miért nem működik Magyarországon a jelzőrendszer. Az emberek nem akarnak mások életébe beavatkozni, és amikor észreveszik, a kkor sem avatkoznak be, függetlenül attól, hogy a nőt verik, a gyereket verik, az idős embert verik vagy a fogyatékos embert verik. Nem szeretnek mások úgymond magánügyébe beavatkozni, és a legtöbb esetben nem is teszik meg. Sőt, van egy olyan vélekedés is , hogy pontosan abból, amit az imént felsoroltam, lehet, hogy még meg is érdemli az, aki ellen elkövették. Ami az otthon falai között történik, ahhoz a külvilágnak semmi köze. A magánéletbe nem lehet beleszólni. Magyarországon a meggyilkolt nők 60 százalék a házastársa vagy élettársa áldozata. Ez nem egyéni, hanem társadalmi probléma. A törvény megvédi az áldozatokat. Nem védi meg a törvény az áldozatokat. Államtitkár asszony mondta, hogy mennyire fontos, hogy segélyvonalakat tudjanak - akár a gyerekek vagy a bántalmazottak - hívni. Azt gondolom, ez a legritkább eset, amikor segélyvonalon tudnak valakihez fordulni. Kiemelném az iskolában a gyermekvédelmi szakemberek hiányát. Az egyik legfontosabb eszköz lehetne. Akár az óvodában is. Erősíteni és nem lebontani a rendszert! A rendőrök letartóztatják a bántalmazót. Nagyon kevés esetben. Még mindig azt lehet hallani, hogy majd ha vér folyik, majd ha ez fog történni, akkor majd beavatkozunk, sőt, a felszólalásomban is említettem a debreceni példát, amikor magát az áldozatot hibáztatták, és nagyon sok esetben a nőket hibáztatják azért. Készült egy videó is arról, amikor folyamatosan azt sugallják, hogy maga az áldozat provokálja ki vagy maga az áldozat tehet róla, hogy ellene elkövettek egy bűncselekményt. A menedékh ázakról nagyon sokat beszéltünk, és pontosan a május végi pápai példa az egyik legjobb példa, amikor a menedékházba a gyerekével elmenekült asszonyt több tíz késszúrással fényes nappal ölte meg a volt házastársa, mert valamilyen útonmódon nagyon hamar kid erült, hogy ez a menedékház hol van, és hova rejtőzött el az áldozat a gyermekével. Aki egyszer bántalmazó volt, az az is marad. Ez sem igaz. Lehetne a bántalmazókat is segíteni különböző terápiás eszközökkel. Oda kellene rájuk is jobban figyelni, mert ige nis nyugati példák mutatják, amikor foglalkoznak ezekkel az emberekkel, hogy lehet rajtuk segíteni, és nem kell, hogy életük végéig bántalmazók maradhassanak. A nőknél is ugyanez, hogy akit egyszer bántalmaztak, az az is marad. Nem, ha kiszakítják a környe zetből, megkapja a megfelelő segítséget, akkor igenis lehet utána neki normális életet élni.
