Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 23. hétfő (48. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
496 Övegesprogramnál felszín re került - amit egyébként ugyancsak a Lehet Más a Politika derített ki , hogy ki tudja, kihez kerülnek ezek; nem annyira a célra kerülnek felhasználásra a legtöbb esetben, nagyon sok olyan kifizetés történik, ami nem a cél érdekében történik. Ezért lenne különösen fontos, hogy az oktatási kormányzat legalább a jogszabályban előírt kötelezettségét teljesítse, és időben odaadja az iskoláknak a könyvtárak fejlesztésére fordítható támogatást. Sőt mi több: ne kösse az iskolák kezét, hadd vehessenek ebből a pén zből olyan könyveket, amelyekre helyben szükségük van, amelyekkel valóban emelhetik az oktatás színvonalát, és amelyek a gyermekeket, pedagógusokat érdeklik. Az LMP szerint a cél ez lenne. Éppen ezért az előbb említett hibákat korrigálni kell, hogy a követ kező rendelésnél ez már ne fordulhasson elő. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! „Miért nem tudnak a magyar közlekedési társaságok magyarul?” címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra Szávay István képv iselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr! SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokak szerint a Kádárrendszer megalkuvó szervilizmusába tett időutazással ért fel, amikor m ég néhány évvel ezelőtt is vasútállomásaink hangosbemondói román, szerb, szlovák és ukrán néven említették elszakított történelmi városaink neveit. A kibontakozó közfelháborodás hatására szerencsére a MÁV változtatott addigi gyakorlatán, így hangosbemondói 2009 óta újra a külhoni magyar települések magyar neveit használják. A FideszKDNPkormány azonban az elmúlt öt évben teljesen megfeledkezett a problémakörhöz kapcsolódó másik szimbolikus, de fontos kérdésről: a részben vagy egészében magyar állami tulajd onú közlekedési vállalatok írásbeli településnévhasználatáról. Botos Csongor műegyetemi hallgató hozzám írt levele, illetve más, névtelen állampolgári megkeresés alapján több felháborító esetről is tudomásunk van. A 100 százalékban magyar állami tulajdonb an lévő MÁV és Volán, valamint a 65,6 százalékban szintén magyar állami tulajdonban lévő GyőrSopronEbenfurti Vasút Zrt., azaz a GYSEV Magyarország területén található megállóhelyeinek, állomásainak és pályaudvarainak kijelzőin, internetes menetrendkeres őiben, az általuk indított vonat- és buszjáratok ajtaján és kijelzőin, illetve az e vállalatok által kiadott jegyeken, bérleteken a külhoni települések magyar elnevezése helyett jellemzően csupán azok idegen nyelven írt változata olvasható. Ez különösen an nak fényében felháborító és érthetetlen, hogy néhány esetben e települések magyar neve is feltüntetésre kerül valamilyen formában, így valószínűleg ennek általános gyakorlata sem sértene semmilyen nemzetközi egyezményt vagy szabályozást. De nézzünk néhány konkrét példát! Ha például a MÁV elektronikus vasúti információs rendszerében - elvira.hu - keresünk rá a külhoni településekre közlekedő járatokra, azt tapasztaljuk, hogy bár a rendszer ismeri a magyar elnevezést, és azt a jelenleg hivatalos idegen név mö gött fel is tünteti zárójelben például a keresőfelületen, ezt a részletes mutatóban már nem teszi meg, ott Újvidék helyett már csak Novi Sad olvasható. Ugyanilyen furcsaságok tapasztalhatóak a pályaudvari menetrendkijelzőkön is. Míg a Keleti pályaudvar ese tében Párizs neve először magyarul szerepel és csak azután franciául, addig Kolozsvár vagy Nagyvárad nevét már csak Cluj Napocaként és Oradeaként találjuk meg ugyanezeken. A MÁV által kiadott jegyek ezzel szemben már következetesek, mármint úgy értve, hogy azokon sajnos még véletlenül sem jelenik meg semmilyen formában az adott külhoni település magyar elnevezése. A nagyfokú következetlenséget, ezzel pedig a korábban említett közlekedési vállatok településnévfeltüntetésre vonatkozó önálló döntési lehetőség ét mutatja azonban a Voláncégcsoport interneten elérhető nemzetközi buszmenetrendje is. A 95 százalékban magyarok lakta Székelyudvarhely kizárólag Odorheiu Secuiescként szerepel a társaság internetes menetrendjében, a
