Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 23. hétfő (48. szám) - Földi László (KDNP) - a belügyminiszterhez - „Milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az Alföldön történő, belvíz elleni védekezés során?” címmel - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
484 FÖLDI LÁSZLÓ ( KDNP ): Igen, elfogadom. ELNÖK : Köszönöm szépen. Képviselő úr elfogadja a válaszadó személyét. Ennek megfelelően Földi László képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! FÖLDI LÁSZLÓ ( KDNP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét gondot jelent az Alföldön a belvíz, leginkább a DélAlföld és a Tisza mente szenved a mostani helyzettől, de a saját választ ókörzetemben, Cegléd, Abony, Nagykőrös környékén is érzékelhető, hogy van probléma. A Kötivizig területén öt település, köztük Cegléd és Újszilvás másodfokú készültséget tart fenn, Jászkarajenő pedig első fokozatban védekezik. Bár tapasztalható, hogy az ut óbbi időben csökkent a belvízzel borított területek nagysága, az előrejelzések szerint márciusban az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadékra lehet számítani, ami újra megnehezíti a helyzetet. A tavalyi év vége viszonylag csapadékos volt, a talaj sok helye n telített. Az alacsony hőmérséklet miatt a párolgás nem tud segíteni a kialakult helyzeten, a fölösleges víz csak elvezetés útján tud távozni a földekről. Ilyenkor lép működésbe az ország mintegy százezer kilométernél is nagyobb csatornahálózata. De ha ig azán hatékonyan működne, ennyire talán nem is válhatna komollyá a helyzet. Tény, hogy a hálózat részben állami, részben önkormányzati, egy harmadik jelentős részben pedig magánfenntartásban van. Ráadásul a tulajdonviszonyok is vegyesek, ami megnehezíti a h álózat üzemeltetését, ám ilyenkor látszik, hogy a csatornák tisztítása, karbantartása nem szenvedhet hátrányt a tulajdonosi vagy fenntartói környezet kuszasága miatt. Kérdezem ezért tehát tisztelt államtitkár urat, hogyan zajlik a belvíz elleni védekezés a z Alföldön. Hány szakember dolgozik az elhárításban? Kézben tarthatóe a helyzet? Vannake már becslések arra vonatkozóan, hogy mekkora károk keletkeztek a belvíz miatt? Számíthatnake kártalanításra a kárt szenvedett gazdák? Tisztelettel várom válaszát. E LNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint már az elején említettem, Pogácsás Tibor államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hazánkban a belvíz által veszélyeztetett terület nagysága mintegy 44 ezer négyzetkilométer, ez 47 százaléka az ország területének, és ennek nagy része az alföldi mezőgazdasági területeken található. A tavalyi év végén, illetve idén j anuárban nagy mennyiségű csapadék hullott. Ennek következtében a januárban mért legnagyobb elöntött terület nagysága közel 128 ezer hektár volt. A védekezés jelen pillanatban 83 500 hektár esetében folyik. Ennek a fele szántó. Az üzemelő szivattyútelepek s záma 115, és mintegy 499 ember vesz részt a védekezésben. A mezőgazdasági termelők kártalanítására a 2012ben bevezetett kétpilléres kockázatkezelési rendszer ad lehetőséget, melynek következtében a belvíz miatt bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó mérté kű hozamcsökkenésre számíthatnak kártérítésre, illetve a kipusztult őszi vetés 100 százalékát hozamcsökkenésként vehetik figyelembe. A káresemények bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni a kárigényt. Ez jelen pillanatban egy folyamat, így ma még nem tudjuk megmondani pontosan, hogy mekkora a mezőgazdaságban bekövetkezett kár. Ezen túlmenően természetesen a belvíz okozta károkra az önkormányzatok is kérhetnek kárenyhítést a vis maior keretből. Az elmúlt négy évben ilyen eseményekre 4,9 m illiárd forintot fizetett ki a Belügyminisztérium, és a BM Önerő Alap mintegy 2,2 milliárddal támogatta a vízelvezető rendszerek kiépítését. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
