Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4808 egyéb, tehát indoklásköteles kategóriában kell elszámolni, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai vagy a bevételek között kell el számolni. Ez gyakorlatilag inkább technikai jellegű változásnak tekinthető, de megkövetel egy bizonyos fokú szemléletváltást is a szakmától, a pénzügyiszámviteli szakmától, akik ezeket a beszámolókat készítik. Az egyszerűsített éves beszámolók használata, én azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy eddig is rendkívül széles körű volt. Tehát nagyon meggyőző ez a becslés az új határokkal, tehát hogy a mérlegfőösszeg 500 millió forintról 1 milliárd 200 millió forintra növekszik, az éves nettó árbevétel az eddigi 1 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra növekszik. Egyedül az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma, az 50 fő nem változik. Ez biztos, hogy uniós szinten egy jelentős változás. De azért a magyar társaságoknak a túlnyomó többsége eddig is egyszerűsített pénzügyi beszámolót készített, ezzel ez annyira általánossá válik, hogy a társaságoknak mindössze 23 százaléka nem ilyen jellegű beszámolót fog készíteni. Úgyhogy ez végül is magyar vonatkozásban olyan túl nagy változást nem jelent. Sajnos ezek az értékhatárok Magyarországon eddig is lefedték, ha nem is a 97, de azért olyan 93 százalékot legalább. Tehát Magyarországon az e tekintetben nem kkvkörbe tartozó cégeknek a száma, aránya azért meglehetősen csekély volt. Ez sok mindenre visszavezet hető, és mindenképpen célszerű lenne, hogyha ezen azért változás állna be, tehát magyar tőkeerős cégek beszámolóját is láthatná a szakma, illetve a gazdasági minisztérium. Szintén változnak - az egységes elszámolás jegyében - az osztalékra vonatkozó szabál yok is. A korábbi „mérleg szerinti eredmény” kategória megszűnik, mert nem a mérleg időpontjában kell kimutatni az eredményt, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni, és az osztalék összegét a jövőben az erre vonatkozó döntés napjával kell lekönyvelni, megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Ez szintén egy egységesítés, gyakorlatilag ez tényleg életszerűbb így. Valószínű, hogy az összehasonlí thatóságot lényegesen javítani tudja. Érdekes a hatálybalépés is. A javaslat nagyobb része a kihirdetését követő napon lép hatályba, más részei legkésőbb 2016. január 1jét követően. Itt a hatálybalépéssel kapcsolatban néhány problémát azért szeretnék mege mlíteni. A változások a 2016. évben induló üzleti évtől készített összevont, konszolidált éves beszámolóra lennének először alkalmazhatók, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámoló esetében még nem. Ez azért fölvet bizonyos összehasonlí thatósági problémákat; ha nagyon szakmailag és szigorúan akarnék fogalmazni, azt lehetne mondani, hogy ezzel sérül az összemérés és a következetesség elve, mivel az új, 2016ban alkalmazandó szabályoktól teljesen eltérő módszerrel készült 2015. évi bázist kell a szakmának használnia. Tehát itt legalábbis egy szakmai fölkészítés, szakmai iránymutatás, értelmezésbeli segítség mindenképpen célszerű lenne, mert nem biztos, hogy mindenki ezt az összehasonlítást ugyanúgy tudja majd értelmezni, elvégezni. A rendkí vüli bevételek és ráfordítások számviteli kategória megszüntetése alapvetően nem rossz irány, de az egyéb és pénzügyi bevételek közé sorolandó eseményeknek megfelelően kell megnyitni azok nyilvántartására vonatkozó főkönyvi számlákat, hogy a társaságiadóa lap meghatározásához, annak ellenőrzéséhez megfelelő információ álljon, állhasson rendelkezésre. A javaslat jelenlegi szövege most ezt az előírást nem tartalmazza, ezért benne van a félreértés, rosszhiszeműség esetén talán még az adóelkerülés lehetősége is . Nem egyértelműen szabályozza a módosítás, hogy a jelenleg rendkívüliként kimutatott tételeket milyen módon kell kivezetni, átsorolni a 2016. évi beszámoló összeállításához. Ezzel sérülhet néhány számviteli alapelv, így többek között a valódiság elve. Ezt valahogy meg kell oldani majd a szabályozásban. Az IFRS szerinti szabályok részbeni bevezetése nem biztos, hogy célszerű, hasznosabb és célravezetőbb lenne, ha egy év halasztással a 2017. üzleti évre teljesen új kodifikálást, számviteli törvényt terjeszte ne be a kormány, szóval új számviteli törvény kerülne kiadásra, amely már megfelel az IFRS előírásainak, valamint a jelenleg zajló IFRS és a US GAAP, az amerikai számviteli
