Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4805 tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Megszüntetésük folytán a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően a számviteli törvényben szabályozott egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételei között kell elszámolni. Mindez jelentős változást eredményez a hazai számviteli előírásokban, különösen az eredménykimutatás tagolásában, felépítésében. A változások ugyanakkor a számviteli rendszer logikáját követik, így könnyen adaptálhatóak. Tisztelt Ház! A gyakorlati tapasztalatok szerint a számviteli törvényben szabályozott üzleti vagy cégértékre vonatkozó elszámolási szabályokat a vállalkozások gyakran adóelkerülési célokra használják. Ennek a megakadályozása érdekében változnak az üzleti vagy cégérték számviteli nyilvántartásokban való kimutatásának és értékcsö kkenési leírásának számviteli szabályai. (13.00) A módosítás alapján a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni, legyen az akár pozitív, akár negatív, az olyan esetekben, amikor egy gazdasági társaság egy másik gazdasági társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjait szerzi meg. A módosítást követően üzleti vagy cégérték kimutatására csak akkor lesz lehetőség, ha egy gazdasági társaság valamely önállóan is működőképes üzletágának, üzlethálózatának megvásárlására kerül sor. Az üzleti v agy cégértékre vonatkozó módosítás rendelkezik továbbá arról is, hogy annak értékét legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt el kell számolni értékcsökkenési leírásként. Tisztelt Ház! Összhangban az új számviteli irányelvvel és a tágabb nemzetközi számvi teli szabályozással is, az osztalékelszámolás szabályainak megváltoztatását is tartalmazza a törvényjavaslat. A jelenleg hatályos elszámolási szabályok alapján az osztalék összegét annak az évnek a beszámolójában kell megjeleníteni, amellyel kapcsolatban a zt jóváhagyták. A módosítás alapján a jövőben az osztalék összegét az erről szóló döntés időpontjával, év közben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredménytétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott ered mény levezetését fogja csak tartalmazni, és a fizetendő osztalék nem fog szerepelni az eredménykimutatásban. Ennek következtében azokban a jogszabályokban, ahol korábban a mérleg szerinti eredmény szerepelt, felváltja azt az adózott eredmény kategóriája. A z osztalékelszámolás számviteli szabályainak megváltoztatását tehát több más törvényen, így többek között a nemrégiben módosított kereskedelemről szóló törvényen is át kell vezetni. Tekintettel azonban arra, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli sz abálya a beszámolást érdemben nem érinti, a kapcsolódó törvényekben az eredeti jogalkotói szándékot ez a fogalmi pontosítás nem befolyásolja. Ezzel összefüggésben változnak továbbá az osztalékfizetési korlátra vonatkozó, a polgári törvénykönyvben található szabályok is. A törvényjavaslat szerint az osztalékfizetésről a gazdasági társaság az elkészített éves beszámoló elfogadását követően határoz, és az osztalékfizetésre az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet fel használni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az új számviteli irányelv átültetésén túl további adójogszabályokat érintő, pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. Módosul többek között az adózás rendjéről szóló törvény néhány rendelkezése. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. ) Ennek célja, hogy az adózás rendjéről szóló törvény bizonyos előírásai tekintetében a jelenlegi rögzített időállapot helyett a mindenkor hatályos kereskedelmi vámtarifaszámok legyenek az irányad ók. A módosítás további célja, hogy az online pénztárgép és az állami adóhatóság közötti kommunikációs szolgáltatásra vonatkozó hatósági árnak ne a legmagasabb árat, hanem a külön jogszabályban rögzített árat kelljen a jövőben tekinteni. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény esetében a gyakorlati tapasztalatok alapján vált indokolttá az utólagos ellenőrzésre
