Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE (KDNP):
4798 Az ő számára alkalmazhatónak, érthetőnek, közérthetőnek kell lennie, és így tud belépni ebbe a jogintézménybe, így tud ebben a jogintézményben hasznosan, hatékonyan rész t venni, és ez nyújt neki kellő biztonságot. (12.30) Tehát ezt kell elsődlegesen szem előtt tartani a vitában, és ezeknek a mentén kell megfontolni, még egyszer mondom, a fogyasztói, illetve az adósbaráti mivoltában kell és ennek a fényében kell megfogalma zni majd azokat az esetleges módosítási lehetőségeket, amelyekre álláspontom szerint mindenképpen szükség van, természetesen egybevetve a nemzetközi gyakorlatot, a korábbi magyar tudományos gyakorlatot az ebben az irányban végzett munkában. Én szeretném me gköszönni egyébként azt a részletes előkészítő anyagot, amellyel az Országgyűlésnek az információs szolgáltatás keretében rendelkezésre állt, széles körben elérhető volt. Sokszor természetesen a baj az volt, hogy csak idegen nyelven voltak elérhetők az abb an foglaltak, de mindenképpen ezeket figyelembe véve van előrelépésre szükség és lehetőség. Ha úgy tekintjük, hogy az egész egy épület, akkor a magáncsődnek ez a jelen, előttünk fekvő törvényjavaslata - és ez el fog hangzani majd a héten később, például az alapellátásnál is – mindenképpen egy alap, erre kell tenni olyan téglákat, amelyekkel állékony és egyébként időtálló lesz maga az intézmény, mert egyébként nem fogja szolgálni azoknak a személyeknek a megsegítését, akiket eredetileg megcéloztak. Köszönöm szépen. (Hegedűs Lorántné tapsol.) ELNÖK : Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Korózs Lajos: Répássy államtitkár úr jelentkezik. - Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Ezennel az általános vitát l ezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Tessék, parancsoljon, Vejkey Imre képviselő úr! DR. VEJKEY IMRE ( KDNP ): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Minde nekelőtt köszönöm az ellenzéki frakciók közül az MSZP és a Jobbik alapvetően támogató hozzáállását a törvényjavaslatunkhoz. Köszönöm a kritikákat is, amelyek főként arra irányultak, hogy milyen adósra terjedjen ki a magáncsődeljárás, valamint hogy a minimá lis megtérülést sem írnák elő a hitelezőknek, vagy rendkívül csökkentenék. Ezekkel kapcsolatban mindenképpen felhívnám az önök figyelmét arra, hogy a törvényjavaslat alapján nézzük meg, hogy az egyes hitelezői csoportok milyen mértékű kielégítésre, megtérü lésre lennének jogosultak, mert ez így nem hangzott el. Az első csoport a kiemelt hitelező, vagyis az első ranghelyen bejegyzett jelzáloghitelező bank csak a zálogtárgy kihelyezéskori forgalmi értékéig, vagyis az ingatlan fedezeti értékéig történik ennek a biztosítása, megtérülése. A második csoportban a privilegizált helyzetben levő közműcégek, hitelezők, kártérítésre jogosultak és tartásra jogosultak vannak. Ezt össze kell kötni a harmadik csoporttal, a nem privilegizált hitelezőkkel, vagyis a fedezetlen banki követelések tekintetében. Ezek tekintetében, tehát a második és harmadik csoport között, a megtérülésre a tőketartozás 40 százalékát kell biztosítani úgy, hogy a második és harmadik csoport között 20 százalék eltérésnek kell lennie. Végül az utolsó, a negyedik csoport a hátrasorolt hitelezők, vagyis az adósnak a pénzkölcsönt nyújtó magánszemélyek és a magánszemélyek közötti egyéb magánjogi ügyletek jogosultjai. Ezek részére a tőketartozás 5 százalékát kell csak biztosítani, tehát a 95 százaléka engedh ető el. A magáncsődeljárás tehát olyan jogintézmény, amellyel az állam úgy védi az eladósodott magánszemélyt és rajta keresztül a családokat, hogy közben a köz- és magánhitelezők jogos érdekeit, továbbá a pénzügyi intézményrendszer stabilitásához fűződő ér dekeket is érvényesíteni kívánja. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magáncsőd jogintézményének bevezetésekor szociális szempontokat nem célszerű vegyíteni a magáncsődeljárás közgazdasági és szakmai szempontjaival; a
