Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
4792 Tehát ezeknek az intézkedéseknek a folyamata az, amit kritizáltam a kétperces hozzá szólásomban. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Most újabb kétperces kör következik. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, két percben. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy az a vita, ami kialakult itt a sorrendről, miszerint milyen problémakörhöz kellett volna először hozzányúlni, egyáltalán nem alaptalan, és a következtetésein múlik, hogy a következő években mely társadalmi osztályok maradnak segítség nélkül, illetve ki kap se gítséget. Szeretném hangsúlyozni, hogy példának okáért a Kúriának nem volt olyan döntése, amely rákényszerítette volna a kormányzatot arra, hogy majdhogynem piaci árfolyamon forintosítson, vagy ha úgy értelmezte, ahogy volt, akkor milyen alapon biztosított végtörlesztést a szerencsésebb helyzetben lévőknek egy sokkal kedvezőbb árfolyamon. De önmagában is elmondható és felvethető az az igény, hogy ha már 2012ben megvolt ennek a törvényjavaslatnak a váza, miért nem nyújtotta be a kormányzat ezt oly módon, ho gy az árfolyamkockázatnak nem kitett társadalmi csoportok számára biztosítja - miközben a saját száza íze szerint próbálta rendezni az árfolyamkockázatnak kitettek helyzetét , és 2012ben bevezethette volna, mondjuk, a rezsicégek károsultjainak irányába e zt a koncepciót, aztán, amikor lezárult az elszámolási mechanizmus - amit, szeretném hangsúlyozni, én nem támogatok, de a saját megközelítéséből nyilván elégségesnek tartja a kormányzat , akkor kibővíthette volna a már kész, a már kipróbált szisztémát azo knak a javára, akik korábban az árfolyamkockázatnak ki voltak téve. Jelesül most viszont az a helyzet, hogy a 70 százaléknyi árfolyamnövekményből eredő teljes tehertömeget lényegében a piaci árfolyamú forintosítással leverték azokon az átlagos magyar állam polgárokon, akik devizahitelkárosultak voltak és még most is azok, miközben egy szerencsésebb társadalmi csoportnak egy ettől teljesen eltérő, kedvezőbb árfolyamon olyan kedvezménytömeget biztosítottak, ami önmagában megszünteti a logikai alapját az önök indoklásának, amely szerint különböző bírósági döntések kényszerítették volna önöket arra, hogy öt év késlekedéssel segítsenek ezeknek az embereknek. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Révész Máriusz képviselő úr, Fidesz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ ( Fidesz ): K öszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy LMPs képviselőtársammal más országban élünk. Tehát azt mondani, hogy a gazdasági okokat nem kezeltük, tisztelt képviselő úr, ön nem ebben az országban él. Évente 2010ig nagyjából átlagosan az elmúlt nyolc évben 4 százalékot nőtt a magyar államadósság mértéke. Azért, hogy mondjuk, ne legyen különösen baj a forinttal, a jegybanki alapkamat az egekben volt, még a kormányváltás után is 7 százalék felett volt. Mivel 7 százalék felett volt a jegybanki alapk amat, ezért nem működött a hitelezés. Hogy a hitelezés mégiscsak működjön, az MSZPSZDSZkormány mit csinált? Azt mondta, hogy jójó, forintban nem lehet felvenni a hiteleket, éppen ezért megnyitjuk a devizahiteles lehetőséget. Mindenki adósodott el devizá ban. Ez volt a helyzet, amiből valahogy, képviselő úr, ki kellett törni. Semmi más nem történt az elmúlt időszakban, pontosan a gazdasági problémákat kezeltük. Képviselő úr, azt mondani, hogy a gazdaság évről évre egyre rosszabb helyzetben van… - nézzen má r szét az országban, nézze meg, hogy mi történik, milyen a gazdasági növekedés, hogyan változik a kiskereskedelmi forgalom, mennyi lesz a költségvetési hiány, hogyan fognak értékelni minket a nemzetközi hitelminősítők. Ha azt mondja, hogy ebből, hogy most a gazdaság kezd felszálló pályára
