Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4694 legjobb tudomásom szerint, akik jogi egyetemet végeztek. (Dúró Dóra: Orbán Viktor.) Éppen elég sokat. Úgy tudom, hogy még elé gedettek is velük, különböző pozíciókba pakolják őket. Még olyan pozíciókba is, amelyeknek egyébként köze nincs a joghoz meg a közigazgatáshoz sem. Nem erről van itt szó, tisztelt képviselőtársaim. És még csak arról sem, hogy bármiféle összhangot kívánnána k megteremteni. Mert, államtitkár úr, milyen jogszabállyal kívánnak önök összhangot megteremteni? Amit ön említett, azt a jogszabályt még el sem kezdte tárgyalni az Országgyűlés, nem volt még általános vitája. Az azzal való összhangot akarják megteremteni? Hát akkor legalább egy törvényben nyújtották volna be ezt a kettőt! Miért nem nyújtották be egy törvényben? Erről nagyjából Hiller képviselőtársam beszélt. Azért, mert egyébként egyedülálló módon az egyetemi autonómiát sutba dobva van egy olyan intézmény, ami a Miniszterelnökség alá tartozik, és semmi köze az oktatásért is felelős tárcához. Tisztelt Képviselőtársaim! Ne beszéljünk itt félre! Önök, úgy, ahogy egyébként az előttem szóló képviselőtársam is elmondta, konkrétan a Jobbik soraiból, önök egy janic sárképzőt kívánnak teremteni, egy olyan egyetemet, egy olyan kiképző központot, ahol lehetőség szerint minél több tudományterületen tudnak olyan képzést nyújtani, ami önöknek megfelel, ami az önök céljának és igényének megfelel; no, nem tudományos szempont ból, politikai szempontból. Azt gondolom, ez itt a lényeg, ez itt az óriási probléma. Elképesztő az, hogy miként építik ki a klientúrájukat, gyakorlatilag már az iskolás gyerekek életét befolyásoló jogszabályoktól kezdve egészen az egyetem elvégzéséig. Elk épesztő! Sőt, azon túl is. Éppen ma sikerült megakadályoznia az ellenzéknek azt, hogy egy olyan módosítást fogadjanak el az igazságszolgáltatással kapcsolatban, ami éppen hogy azoknak a bíráknak a kinevezését tette volna lehetővé határozatlan időre, akik j ó néhány évet eltöltöttek az Igazságügyi Minisztériumban, mondjuk, kodifikációs munkával, mindenféle ítélkezési tevékenység nélkül, nyilvánvalóan megszokva azt a rendszert, hogy ott az utasítást a miniszter adja ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi az újdonsá g ebben a javaslatban, mondjuk, a korábbi Államigazgatási Főiskolához képest? Az egyik az, hogy a Miniszterelnökség közvetlen irányítása alá tartozik. Ez, azt gondolom, erős különbség. Az, hogy az egyetemi autonómiát kukába vagy sutba dobó egyetemi képzés alapján fogják kiképezni majd a jövő közszolgáit és az, hogy privilégiuma lesz ezen a területen. Persze, itt egy szóra álljunk meg, hogy milyen területen is. Mert amit önök elmondtak, folyamatosan a közigazgatásról beszélnek, a közigazgatási képzés jelentő ségéről. Szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy a törvényben nemcsak ez szerepel, hanem az államtudományok kifejezés is. Az államtudományok kifejezés pedig lényegesen több annál, mint a közigazgatási képzés. Az Államigazgatási Főiskolán alapvetően a köziga zgatási képzés folyt. Az államtudományi képzés szorosan kapcsolódik a jogászképzéshez. Ez az, amiről Dúró Dóra képviselő asszony beszélt, idézve egyébként az egyetemek, jogi egyetemek dékánjait. Nem arról van tehát szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök egy az egyben, mondjuk, az Államigazgatási Főiskola kompetenciáját kívánják áttenni most a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, és ezt privilegizálják, hanem ennél jóval többet, az államtudományi képzést kívánják privilegizálni. És itt valóban eljutunk oda, a miről Hiller képviselőtársam beszélt: akkor nem lehet majd oktatni bizonyos államtudományi műveket, szerzőket jogi egyetemeken? Eljutunk odáig, hogy majd az alkotmányjogról kezdünk vitatkozni a tekintetben, hogy az az államtudomány része vagy a jogtudomány része? Ugyanis mind a kettőnek része. Nem lehet úgy államtudományt tanítani, hogy nem tanítunk alkotmányjogot. Nem lehet úgy jogtudományt tanítani, hogy nem tanítunk alkotmányjogot. Ez a kettő szorosan összefügg. Azt elhiszem, hogy bizonyos képzési terüle teket a közigazgatás vonatkozásában le lehet választani a jogi és államtudományi képzésből, de hogy az államtudományt ki lehet ragadni a jogászképzésből, na, ezt nem hiszem. Ezt nem hiszem! Hát legalább ennyi pontosítást tegyenek meg ebben a javaslatban, h ogy nem államtudományokról beszélnek, hanem pusztán és kizárólag közigazgatásról. Bár hozzáteszem azt is, hogy a közigazgatás elméleti részét is, mondjuk, ha elolvassák Tamás András műveit, elég nehezen érthető, de kiváló
