Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4668 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. HARANGOZÓ TAM ÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány törvényben garantált fizetésemelést és kiszámítható, folyamatos előrelépést biztosító életpályát ígért a rendvédelmi dolgozóknak - mondjuk, ezt töretlenül, hiszen az előző ciklusban is ezt ígérte folyamatosan , lényegében erről szólt az új szolgálati törvény, és számtalan súlyos hibája ellenére egyébként az MSZPfrakció is ezért szavazta meg április 14én. Ennek a törvényjavaslatnak hosszú vitája volt a par lamentben meg azt megelőzően a szakmával, a társadalmi szervezetekkel is, és sok mindenben egyébként a kormányzati oldal teljesen elhibázott rendelkezése tekintetében visszalépett, de egy olyan pontja volt ennek a törvényjavaslatnak, amivel elérték azt, ho gy talán 97 százalék fölötti többséggel szavazta meg a magyar Országgyűlés, és minden parlamenti frakcióval rendelkező párt igennel szavazott, az arról szólt, hogy új életpályát és új illetményrendszert kapnak az ezen a területen dolgozó emberek. Ez a törv ényjavaslat, amelyik most előttünk van, arról szól, hogy a törvény július 1jei hatálybalépése előtt a kormány az egyik leglényegesebb elemében, az illetményrendszer bevezetésével kapcsolatban még a hatálybalépés előtt módosítani kívánja ezt a törvényjavas latot; ha egyszerűen akarok fogalmazni, egyszerűen becsapja mindezt a 70 ezer embert, mind pedig a parlamentben ülő pártokat és az itt ülő képviselőket. Arról ugyanis szó nem volt a parlamenti vitában, az egyeztetések során, hogy önök egy ilyen szempontból a képviselőket és a parlamentet és az érintetteket is hintába ültető politikájukkal 2016. január 1jei bevezetéssel önök a parlamenttel elfogadtatnak egy törvényt, majd néhány héttel később benyújtanak egy másikat, hogy jaj, bocsánat, nem is 2016. január 1je, azt a számot elírtuk, az nem 6os, hanem 9es, csak fordítva néztük. Ez ugyanis nem így működik, államtitkár úr. Itt két lehetőség van. Tehát önök az illetményrendszert nem fogják bevezetni. Én nem a fizetésemelésről beszélek, az illetményrendszerről . (Kontrát Károly csóválja a fejét.) Hiába csóválja a fejét államtitkár úr, az illetményrendszer alkalmazását 2019. január 1jéig elhalasztja ez a törvényjavaslat. Az lehet, hogy államtitkár úr nem tudja, mi az az illetményrendszer, de akkor is ez van a sa ját maguk által benyújtott törvényjavaslatban. Államtitkár úr, ez így nem működik. Vagy az a helyzet, hogy a Belügyminisztérium nem tudta kiszámolni, végrehajtani az egyébként a parlament által nem olyan régen elfogadott törvényjavaslatot, és a 70 ezer emb erre névre szólóan az új életpályarendszer és előmeneteli rendszer tekintetében nem tudta pontosan kiszámolni és végrehajtani azt, ami a törvényben van, akkor azt kell mondani, mert akkor ezek szerint maga a béremelés a továbbiakban nincsen veszélyben. Vag y a rosszabbik variáció, hogy önök kiszámolták, és rájöttek, hogy nincs fedezet arra, ami ebben a törvényben eredetileg benne volt. És hogy ez az utóbbi mennyire valószínű, arra három érvet mindenképpen fel kell hoznom. Az egyik az, hogy önök benyújtják a törvényjavaslat 4. §ában, világossá teszik, olvasom: „Ha a hatályos rendszeres díjazás 30 százalékot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosítana, akkor a hivatásos állomány tagja részére a 150. § (2) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mér tékű alapilletményt kell folyósítani, ami 30 százalékos mértékű illetményemelkedést eredményez.” Ez jogilag csűrcsavarnak tűnik, egyről szól: itt nem átlag 30 százalékot fognak önök adni, hanem maximum 30 százalékot, és hogy a kettő között mi a különbség, ha valaki nem tudja, akkor azt javaslom neki, hogy egyszer jusson olyan helyzetbe az életében, hogy megtudja, mi a különbség az átlag 30 százalék meg a maximum 30 százalék között; egy. Kettő: az illetményrendszer elhalasztását önök azzal indokolják, hogy a további 555 százalékos emelést így tudják biztosítani, ez a hivatalos kommunikáció. Az azért elég érdekes, hogy ezt április 14én nem tudták még, amikor a parlamenttel ezt a törvényt elfogadtatták. De hogy mennyire nem igaz, amit mondanak, az Hende Csab a honvédelmi miniszternek a Honvédelmi bizottság évi
