Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - Egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4664 Ami a tulajdonviszonyt, illetve a kezelői jogviszonyt illeti, azzal egyetértünk, hogy szükséges a víziközműtársulatok és a vízügyi igazgatási szerv között ezt rendezni, és a vízügyi igazgatási szerv az alapvetően, akinek ezt a jogosultságot, illetve a kez elői feladatokat gyakorolnia kell. Nyilvánvaló, hogy állami kezelés alá kell vonni, hogy egységes legyen, hogy különböző visszaéléseket meg lehessen akadályozni, és hogy valóban egy egységes koncepció mentén lehessen a vízgazdálkodás területén is gondolkod ni. Azonban az, hogy a csapadékvíz elvezetése önkormányzati feladatként megjelenik most már a vízgazdálkodási törvényben is, kötelezően ellátandó önkormányzati feladatként, az szép és jó, csak kérdés, hogy az önkormányzatoknak lesze erre forrásuk. Lesze erre lehetőségük, hogy ezt megvalósítsák, hiszen a feladat most is ott van. A csapadékvízelvezető árkok tisztítása, új csapadékvízelvezető árkok, létesítmények kialakítása most is nagyon fontos lenne a településeken, hiszen tapasztaljuk egyegy nagyobb m ennyiségű csapadék lehullásakor, mint amilyen most is, ezekben a percekben zajlik itt, Budapesten meg nyilván az ország más részeiben is ma lezajlott, hogy megint pincéket, házakat önt el a víz, termőföldek kerülnek víz alá, és ez pontosan azért történik, mert nem alakult ki az a csapadékvízelvezető hálózat, ami ezt a problémát megfelelően kezelhetné. Ami a termőföldeket illeti, sok helyen beszántásra kerültek azok az egykor meglévő csapadékvízelvezetők, amelyek miatt most belvízproblémával küzdünk sokszo r sok helyen, hiszen ezek az árkok a belvíz egy részét is sikeresen elvezették. Semmiféle vízelvezetés vagy legalábbis nagyon minimális az, ami a termőföldeken jelen pillanatban rendelkezésre áll. És igaz ez az öntözésre is, hogy szabályokat hozunk ahhoz, hogy az öntözővíz termőföldre történő kijutását akadályozó vízfolyások vagy létesítmények kezelése átkerülhessen a vízügyi igazgatási szervhez, de a legnagyobb probléma, hogy legtöbbször nincsenek is ezek a létesítmények, amivel az öntözővizet a termőföldr e ki lehetne juttatni. Alapvető probléma, hogy nagyonnagyon kis százalékban tudjuk öntözni ma Magyarországon a termőföldjeinket. Ez a mezőgazdaság hatékonyságára is nyilván óriási nagy befolyással van, és mivel minden mindennel összefügg, a vízvisszatartá s problémája is kiütközik itt, tehát nyilvánvalóan a visszatartott folyóvizeket és csapadékvizeket lehetne öntözési célra felhasználni. Magyarország felszínen átfolyó folyóvizeinek 98 százaléka jelen pillanatban bármiféle hasznosítás nélkül megy keresztül az országon, ami nyilvánvalóan meg is látszik. Például a DunaTisza közén, a Homokhátságon, amiről most jelentek meg ismét cikkek a sajtóban, hogy óriási probléma van, merthogy vízügyi nagyhatalom állítólag Magyarország, és rengeteg vizünk van, közben a Du naTisza közén egy milliós lakottságú területen, egytizedén az országnak sivatagifélsivatagi körülmények kezdenek kialakulni. Öthat métert csökkent a talajvíz szintje, egyszerűen nem tudja senki megoldani, eddig legalábbis nem tudta senki megoldani a pro blémát, és ha így folytatódik, 5060 éven belül el fog néptelenedni az a terület, mert alkalmatlan lesz akár termelésre, akár lakott településekre, hiszen a víz mint alapvető elem hiányozni fog. (17.20) Mindenképpen ennek a megoldása irányába kellene elmoz dulni. Tudom, hogy ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, hiszen a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról van szó, de meg kell jegyezni, mivel alapvetően vízgazdálkodási kérdés ez is, amiről most beszélünk. A vízgazdálkodási bírság intézményét is szabályozza, illetve kormányrendelet szabályozási körébe utalja ez a törvény. Ezentúl majd kormányrendeletben kell kidolgozni azt, hogy ki, hogyan, milyen formában fizessen vízgazdálkodási bírságot. Nyilvánvaló, hogy ez a rugalmasság szempontjából egyré szt egy üdvözlendő javaslat, másrészt pedig jó lenne ehhez ismerni azokat a kereteket, amelyek majd ezt a területet szabályozni fogják. Nyilvánvalóan a vízi létesítmény engedély nélküli létesítése, az engedély nélküli vízi tevékenység ennek a bírságnak az alapja. Hogy milyen formában és mekkora mértékben szabható ki? Jelen pillanatban magánszemélynél 300 ezer forint a bírság. Kérdés, hogy ez mekkora visszatartó erőt jelent. S az is kérdés, hogy tudjuk
