Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4648 elfogadhatatlan és a közbeszerzési szerződés módosítása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem támogatható semmilyen körülmények között. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, Varju László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a t ovábbi képviselői felszólalások következnek, 1515 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Jegyző úr, öné a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 20 évben, 25ben, de azon belül az 5ön túli 20ban kétszer, most meg az 5ben szintén kétszer kerül módosításra a közbeszerzési törvény. Hát, e tekintetben négyszer olyan jól sikerült teljesíteni, csak tartalmiságában nem valószínű, hogy ugyanazt az eredmény t tudják elérni. Tudják, hogyha közbeszerzésről esik szó, akkor az emberek azt gondolják, azt mondják, azt várják el, hogy annak a végterméke, a végeredménye az legyen, hogy minél jobb minőségben és lehetőség szerint a legelfogadhatóbb áron szülessék valam i. Mindegy, milyen termékről van szó, a lényeg ez: legjobb minőségben, a lehető legelfogadhatóbb áron. Aztán az elmúlt 5 év vagy most már a 6. erre mély cáfolatokat adott, hogy ennek így kelle lenni vagy ez így vane, és az a probléma is fennáll, hogy azo k, akik érintettjei egy közbeszerzésnek, ha nem direkten, hanem indirekten, áttételesen, azok legyenek akár vállalkozások, az oly sokszor emlegetett mikro, kis- és középvállalkozások, úgy a 2., a 3., az 5. sorban, vagy azok az emberek, akiknek a foglalkoz tatásához kapcsolódnak ezek a folyamatok, azok meg általában vesztesei a történetnek. Önök is, ott a kormányoldalon számos vagy éppen számtalan példát tudnak felmutatni, amikor a közbeszerzésen nyertes nem tudta végigvinni vagy éppen már nem is akarta végi gvinni a folyamatokat, felszámolási eljárásba futott ki, majd a 2., 3., 5. sorban lévők elszenvedőivé váltak a történetnek, legkiváltképp pedig az általuk foglalkoztatottak. Ugye, nem kell név szerinti példák sokaságát mondani? A dolog másik része az, hogy a közbeszerzések arra is jók lehetnének és kellenének hogy legyenek, hogy mondjuk, a helyi foglalkoztatáspolitikai gondok megoldásában bizonyos értelmű indirekt vagy külső segítséget adjanak. Egy közbeszerzési eljárás keretei között, ha olyan passzusok ér vényesülnének, amelyek a helyi munkaerő foglalkoztatását megfelelő módon díjaznák - nem pénzről beszélek, hanem mondjuk, egy pontozási rendszer keretei között , akkor valószínűleg el lehetne érni oda, hogy legkiváltképp a leghátrányosabb helyzetű térségek ben, ahová mondjuk, fejlesztési típusú pénzügyi források általában kevésbé jutnak, mint az ország fejlettebb régióiba - Budapest kivétel, ugye, az európai források leosztása , ezekben a térségekben ezeknek jótékony hatása legyen. De nem így van, mert még a fejletlenebbeknek mondható térségekben, körzetekben sem az tapasztalható, hogy ha rendelkezésre áll a munka elvégzésére képes akár vállalkozás, akár konzorcium, akkor többségében vagy elsődlegesen ők jutnának hozzá ezekhez a forrásokhoz, amelyek közbesze rzés keretei között utolérhetőek. Ismerek olyan példát - önök is, meggyőződésem , ahol a helyi erők által nyújtott, benyújtott pályázatoknak a költségoldalán nagyjából 203035 százalékkal kisebb mértékű forrásigények jelentek meg, s érdekes mó don nem ők nyerték a pályázatokat. De olyat is ismerek, amely esetben elnyerték a pályázatokat, majd azt követően érdekes módon, egykét hónap leforgása alatt vissza kellett lépniük ebből a folyamatból, mert némi inspirációt kaptak erre. A dolog lényege te hát az, hogy azok az esetek, amelyek az elmúlt öt esztendőben visszatükröződnek, megmutatkoznak a közbeszerzéshez illesztetten, azok megítélésem szerint, bár ne lenne igazam, megítélésem szerint nem segítik, nem előremutatóan hatnak akár az ország gazdaság i fejlődését érintően, akár a magyarországi mikro- és kisvállalkozások erősödését érintően, akár a hátrányos helyzetű térségekben történő foglalkoztatási pozíciók javítását érintően. (16.10)
