Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4640 méltányos keresked elem elterjesztésére. Ezeket a szempontokat nem látjuk érvényesülni sem a hatályos, sem a beterjesztett közbeszerzési törvényjavaslatban sem. A közbeszerzés ugyanakkor természetesen kockázatot is rejt. Kockázatot rejt abban a tekintetben, hogy minden orszá gban irtózatos korrupciós nyomás nehezedik a mindenkori kormányra, önkormányzatokra, hogy a közpénzeket, a közvagyont, mindannyiunk, az adófizetők pénzét kifolyassák illetéktelen zsebekbe. Az állami pénzeknek egy nem jelentéktelen része ráadásul az elmúlt húsz évben offshoreparadicsomokba ment ki Magyarországról, egy pénzszivattyú nehezedett és nehezedik továbbra is a magyar nemzetgazdaságra, és a közbeszerzés lehet az egyik olyan csatorna, ahol mindent meg lehet és meg is kell tenni azért, hogy minél keve sebb jövedelem vándoroljon el illetéktelen zsebekbe, ne lehessen ezt az országot tovább rabolni, és minél kevesebb pénz áramoljon ki offshoreparadicsomokba. Tehát két szempontot kell egy közbeszerzési törvény vitájánál nyomon követni. Egyrészt, hogy milye n gazdaságpolitikai célok tükröződnek a kormány részéről egy beterjesztett közbeszerzési törvény kapcsán, másrészt pedig a közbeszerzési szabályozás elégséges garanciát ade arra, hogy a politikai elit ne rabolja szét ezt az országot a továbbiakban. Ezt a két szempontot kell vizsgálni a közbeszerzési szabályozásnál. A Korrupciókutató Központ megnézte azt, hogy 2009ben mekkora volt a harminc legtöbbet nyert cég részesedése az összes közbeszerzésben, majd megnézték ennek a harminc cégnek az életútját, hogy m ennyit nyertek 2010ben és 2011ben, és fordítva, hogy a 2011ben legnagyobb nyertes harminc cégnek mekkora volt a részesedése az összes közbeszerzésben 2009ben, a kormányváltás előtti utolsó teljes évben. Ha ezeket a számsorokat grafikonokon ábrázolják, akkor azt lehet látni, hogy a harminc legnagyobb nyertes a kormányváltást követően lényegében helyet cserélt 2009 harminc legnagyobb nyertesével. Ez arról tanúskodik, hogy sem 2010 előtt, sem 2010 után a különböző, egymást váltó kormányok számára nem az vo lt a szempont, hogy gondos gazdaként eljárva, a legfontosabb politikai célokat elérve próbálják meg a közbeszerzések nyerteseit kiválasztani. A közbeszerzés az elmúlt 25 évben eszköz volt az egymást váltó hatalmi elitek számára, hogy a saját tőkéseiket jól megtömjék sok állami pénzzel. Magyarul: ez a kutatás arról tanúskodik, hogy 2010 előtt és 2010 után ugyanaz a játék folyt: a közbeszerzést, a különböző kormányok és természetesen az önkormányzatok a saját oligarcháik, a saját udvari beszállítóik feltőkésí tésére használták. Tisztelt Országgyűlés! Érdemes megnézni azokat a tendenciákat, amelyek egyébként a magyar közbeszerzés korrupciós fertőzöttségéről szólnak. A nyolc és fél ezer közbeszerzés értéke 2012ben a 28 000 milliárd forintos GDP 4,7 százalékát te tte ki, s nincs hatékony ellenőrzés, ami szintén csábít a korrupcióra. Becslések szerint minden tíz, Magyarországon lefolytatott közbeszerzési eljárásból hetet átsző a korrupció, de ezt általában lehetetlen bizonyítani. A rendszerszintű korrupció szakérők szerint az összes eljárás teljes beszerzési költségét akár negyedével is megnövelheti a reális árszinthez képest. Tehát akkor, amikor a korrupciós kockázatokról beszélünk, természetesen beszélünk a politikai élet tisztaságáról, bizonyos morális szabályok s érthetetlenségéről, de legalább annyira beszélünk arról, hogy azok a pénzek, amik a felülárazások miatt törvénytelen elfolynak, ma hiányoznak az iskolákból, hiányoznak a kórházakból. És meg kell nézni azt is, hogy az összes közbeszerzési kiadás hányadrésze jelenik meg a Közbeszerzési Hatóság honlapján, mert akkor azt látjuk, hogy ez a szám a közbeszerzési törvényváltozások miatt egyébként egyre kisebb, vagyis az átláthatóság csökkent az elmúlt négyöt évben. Ráadásul nőtt azoknak a közbeszerzéseknek a száma , ahol nincs felhívás, csak eredményhirdetés. Megfigyelhető, hogy számottevően csökkent az egy pályázó mellett megvalósuló közbeszerzések száma, de ha az előbbi tényezőket is figyelembe vesszük, akkor azt kell mondanunk, hogy az utóbbi években romlott a he lyzet - állapította meg Tóth István János, a Korrupciókutató Központ vezetője.
