Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4627 okoznak gondot. Ennek következtében nem egyértelmű, hogy ajánlattevőként ki vane zárva az, ak i az eljárás előkészítésében részt vett. Bár a tervezett szabályozás igyekszik korlátozni az ajánlattevők lehetőségét arra, hogy üzleti titokra hivatkozva adatokat tartsanak vissza, és némileg javítaná a közbeszerzésekkel összefüggő közadatok hozzáférhetős égét, a tervezet összességében mégsem tenné az elvárt mértékben átláthatóvá a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési közadatot tartalmazó adatbázis lehetősége nem javulna annyira, hogy egyszerűen ellenőrizni lehessen, melyik cégek nyerik az állami pénz t. A joggyakorlat a kellő szabályozatlanság okán évek óta küzd a Kbt. szerinti üzleti titok megítélésével kapcsolatos jogviták kezelésével, eldöntésével. Erre figyelemmel időszerű volt az üzleti titokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. Az üzleti tito k körében tett fogalmi pontosítások, módosítások, az indoklási kötelezettség rögzítése megítélésünk szerint indokolt, bár még továbbra is maradtak szabályozási hiányosságok, ugyanis a javaslat nem tér ki arra, hogy miként kell az ajánlatkérőnek eljárnia, h a az (1) bekezdés szerinti indoklás nem kerül csatolásra, vagy azt nem tartja megfelelőnek; miként kell továbbá az ajánlatkérőnek eljárnia, ha a (4) bekezdés szerinti hiánypótlási eljárást lefolytatta, de álláspontja szerint az üzleti titok köre továbbra s em megfelelő. Erre figyelemmel az üzleti titok védelme körében tett pontosítások, módosítások hiábavalók, ugyanis annak alkalmazása szabályainak kidolgozása továbbra is a joggyakorlat terhe marad, ami megítélésünk szerint sérti a jogbiztonság elvét, tekint ve, hogy jelenleg nincs egységes joggyakorlat az üzleti titok megítélését illetően, és ennek kialakulása a jövőben sem várható. Leginkább azonban az iratbetekintés szabályozása aggályos. Az iratbetekintési jog és ekként a jogorvoslati jog jelenleg is kiüre sedettnek mondható, hiszen az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint nem tartozik ajánlatkérői kompetenciába az üzleti titokká minősítés felülbírálata. Így lényegében az ajánlat egésze üzleti titok lehet, ezért érdemben nem lehet iratbetekintést végezni. Mo st a javaslat tovább korlátozza az iratbetekintési jogot azzal, hogy kimondja, más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintési körében nem lehetséges. Az iratbetekintést kérelmezőnek meg kell jelöln ie, hogy milyen feltételezett konkrét jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Megjegyezzük, hogy a feltételezett konkrét jogsértés fogalmilag kizárt, ugyanis konkrét jogsértést csak az iratbetekintést követ ően lehet előterjeszteni, addig ugyanis csak feltételezéssel lehetne élni. A javaslat a kifogásolt módosítást azzal indokolja, hogy az ajánlatkérő feladata a bírálat és nem a versenytársé. Sajnos a tapasztalatok szerint az ajánlatkérők sokszor részrehajlók , ezzel a rendelkezéssel pedig erősödik az amúgy sem csekély mértékű korrupció kockázata. Az iratbetekintési jog ily módon történő korlátozása egyebekben pedig kiüresíti a jogorvoslati jogot mint alkotmányos alapelvet. Az elmúlt években gyakran kritizált ú gynevezett háromajánlatos látszatközbeszerzéseknek nemhogy nem vetne véget, de egyenesen kiterjesztené azon alkalmazásokat. Az úgynevezett hárommeghívásos eljárás esetében kifogásolhatónak tartjuk, hogy az alkalmassági előírást nem kötelező előírni. Ez sér ti a hatékony közpénzfelhasználás és a felelős gazdálkodás alapelvét, és a korrupció irányába hat. A jogorvoslati jogot szűkíti az ötnapos szerződéskötési moratórium, ami korábban tíz volt, és az ötnapos jogorvoslati határidő, ami korábban szintén tíz volt , ezért jogosan kifogásolható. A nemzeti eljárásrend szabályozására vonatkozóan a javaslat indoklása szerint a kkvajánlattevők adminisztratív terheinek csökkentése volt a módosítás célja. Nem látjuk, hogy miként valósul meg ez a célkitűzés, hiszen a módos ítás következtében az ajánlattevőknek figyelniük kell a hatóság honlapját is a Közbeszerzési Értesítő mellett, ami dupla feladattal jár. Megítélésünk szerint a célkitűzéssel érintett ajánlattevői kör időbeli és személyi kapacitás hiányában nem fogja figyel ni az értesítő mellett a hatóság honlapját is. Ugyancsak dupla feladatként jelentkezik az érintettek oldalán, hogy nem elég ajánlatot tenni, hanem szükséges egy előzetes jelentkezés, érdeklődés benyújtása is. Ráadásul nem 2030 napig van a javaslat szerint i tájékoztató, mint általában egy hirdetmény, hanem az is előfordulhat, hogy négy
