Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár:
4601 törvény újranyitásra kerüljön. Az a javaslata a javaslattevőknek, hogy a hadi gondozásról szóló törvény kerüljön módosításra meghatározva, hogy hadigondozással kapcsolatos ellátásra kik jogosultak. A jogosulti körbe kerüljenek be azok a hadiárvák és hadiözvegyek, akiknek az édesapja vagy a férje a Magyar Királyi Honvédségben vagy a Csendőrségben szolgálatot teljesítve, az állománytáblától és a rendfokozattól teljesen függetlenül, tehát függetlenül attól, hogy melyik egységben és milyen rendfokozatban szolgált, kapjon a mindenkori minimálnyugdíj 30 százalékát kitevő, jelen pillanatban mintegy 8850 forintot jelentő nyugdíjkiegészítést élete végéig. A jogosultság technikai megállapításáról pedig - azt javasoljuk - kormányrendelet döntsön, de az a célunk, hogy minden járási hivatalban ez igényelhető legyen. A nyugdíjfolyósító intézet leg yen kész és képes ezt folyósítani. Még egyszer szeretném mondani, hogy teljesen függetlenül attól, hogy az 1947. február 10én Párizsban Magyarország képviselői által aláírt békeszerződés alapján melyik állam állampolgárává vált a korábbi háborúban magyar állampolgárként szolgálatot teljesítő honfitársunk, ellátásban részesülne a javaslatunk alapján. Úgy gondolom, hogy függetlenül a második világháború eseményeinek megítélésétől, amely megítélés nem célja e törvényjavaslatnak, pusztán emberi kötelesség okán , 70 évvel a második világháború lezárása után, ez a nagyságrendileg évente néhány milliárd forintot jelentő kiadás egy tizenezermilliárdos költségvetésben olyan összeg, amelyet az országnak vállalnia kell, megadva ezzel a tiszteletet és elismerést azokna k, akik elveszítették a hozzátartozójukat, az édesapjukat, árvaként kellett hogy felnőjenek és megadva azoknak az elismerést, akik elveszítették a férjüket vagy a szeretteiket a második világháború poklában. Nem választható kategóriaképpen, hiszen akiket b esoroztak a második világháborúban ’38ban, ’39ben vagy az azt követő években, azok nem választhatták meg a sorsukat. Tehát a javaslat lényege a tisztelet megadása, tulajdonképpen azoknak a megkövetése, akiktől 1949ben egyértelmű politikai döntés alapján a jogosulti ellátást megvonták. A javaslat lényege az, hogy az öregségi minimálnyugdíj 30 százalékát jelentő nyugdíjkiegészítést kapjanak. A javaslat lényege az, hogy talán ez is kis részben a nemzetegyesítéshez kapcsolódik, hiszen a határokon átívelő jo gosultságot fogunk megnyitni. Pár ezer ember lehet a határon túl, aki ebbe a jogosulti körbe beletartozhat. Úgy gondolom, hogy egy elmulasztott kötelesség teljesítéséről van szó. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem a kormány képviseleté ben terjesztettem ezt elő az államtitkár kollégáimmal együtt, mert úgy gondolom, hogy itt nem rólunk és nem a kormányról kell szavazni majd minden parlamenti képviselőtársamnak. Azt hiszem, hogy 70 évvel a második világháború lezárása után legalább annyiba n egyetérthetünk, hogy a második világháború áldozatai, a hadiözvegyek és hadiárvák havi 8850 forintra méltóak lehetnek. Nagy dolog lenne, ha ebben egyet tudnánk érteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen Tisztelt Országgyűlés! A hogy a miniszter úr is elmondta, nem miniszterként, a kormány tagjaként, hanem képviselői mivoltában ismertette az expozét. Ezért most a határozati házszabály értelmében megkérdezem, hogy a kormány képviseletében kíváne valaki felszólalni. (Vargha Tamás j elentkezik.) Megadom a szót Vargha Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A civilizáció társadalmai keg yelettel és büszkeséggel őrzik és ápolják hőseik emlékét. Intelem ez a nemzetek minden tagja számára és kötelesség, mert a felejtés és a közöny nem szolgálja a jövőt, nem építi azt, és nem neveli a gyermekeinket a békére. Sajnálatos módon voltak országok, amelyek nemzettörténetében előfordulhattak időszakok, amikor meg kellett tagadni saját hősi halottaikat. Ilyen nemzetlélekrontó állapotba kényszerítették Magyarországot is a második világháborút követően. Súlyos vesztesége a magyarságnak, hogy ez a
