Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Milyen lehetőségek nyílnak a felsőoktatás kutatási tevékenységének ösztönzésére?” címmel - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
47 MIRKÓCZKI ÁDÁM ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr . Hát, ezt a választ egyszerűen nem lehet elfogadni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Jobbik a felzárkózást fontosnak tartja, a lopást viszont bűnnek. Arra, hogy ön azt mondta, hogy nem felelnek meg a valóságnak az adatok, és én tényeket állítottam, én sajtó információkat, illetve azon ORÖtagok által megosztott információkat mondtam, amelyek mindenhol megjelentek. Ön viszont nem cáfolta ezeket, hanem teljesen más lebontásban elkezdte elénk tárni. Államtitkár úr, egyszer az életben legyenek már cigánykérdésben őszinték! Csak egyszer mondják el, hogy igen, nekünk a cigányságra négyévente van szükségünk, amikor szavazni kell, és fillérekért meg lehet őket vásárolni, egyébként meg nem érdekel minket a cigányság felzárkóztatása. Mondják ki azt is, hogy ehhez pedig, hogy négyévente tömegek szavazzanak fillérekért, elnézik azt, hogy a saját politikai elitjük hogy lop, csal, hazudik. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Képviselő úr a választ nem fogadta el, kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az állam titkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 21 ellenében, 3 tartózkodással elfogadta. Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Milyen lehetőségek nyílnak a felsőoktatás kutatási tevékenységének ösztönzésére?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Milyen lehetőségek nyílnak a felsőoktatás kutatási tevékenységének ösztönzésére?” címmel. Hoffmann Rózsa képviselő asszonyt illeti a szó. DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Ú r! Gondolom, hogy államtitkár úr fog válaszolni. Az utóbbi években a kutatásfejlesztési ráfordítások növekvő tendenciáját figyelhettük meg. 2013ban már több mint 420 milliárd forintot fordítottunk a K+F területekre, amely a magyar GDP 1,44 százalékának f elel meg. Ez az arány az elmúlt két évtized legmagasabb értéke is egyben, jól mutatja, hogy lassan beérnek a kormány K+F finanszírozásban elindított reformjai. A kormánynak többször említett célkitűzése, hogy az évtized végére a kutatásfejlesztési ráfordí tásaink a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. Örvendetes ez a szándék, mert ezzel egyrészt megközelítjük a 2,3 százalékos EUátlagot, másrészt a ráfordítások növekvő aránya hozzájárul egy olyan innovatív környezet kialakításához, amelyben a kutatásfejleszté ssel foglalkozó, valamint az újszerű ötleteket megvalósító vállalkozások és a közszféra szervezetei egyaránt fejlődni és növekedni képesek, megfelelve a XXI. század támasztotta elvárásoknak. A K+F ráfordításokban bekövetkező fordulatot elsősorban a verseny szféra erősödő kutatási tevékenysége eredményezte. Építve kiváló tudásbázisunkra egyre több globális vállalat telepíti hazánkba a termelés mellett az innovációs tevékenységét is, 2013ban a kormány által bevezetett kutatói járulékkedvezmény hatására pedig a magyar beszállítók és középvállalatok is egyre több kutatót foglalkoztathatnak.
