Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javas... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
4577 módosításra, kivételre kerülnek, akkor meg fogjuk szavazni, ezek mara déktalanul nem történtek meg, bár a kétharmados rész szerencsére kivételre került. Ami egy fontos rész ezen belül, tehát nyilván nem értettünk és nem is érthettünk egyet azzal, hogy a bírósági titkárokat az Igazságügyi Minisztériumba behozták, az OBHba be hozták. Nem is ezzel van a probléma, hanem azzal volt a probléma, ami ott megjelent mögöttes szabályként, hogy ezek majd előnyt fognak élvezni a bírói kinevezés során, ami egy döbbenetes dolog, hiszen nem is azt a feladatot végzik, amit majd bíróként fogna k, és miért legyen nekik bármilyen előnyük a kinevezés során. Nyilván annak a lehetőségét is felveti egy ilyen szabályozás, hogy mintegy káderképzés működne, hiszen az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírósági fogalmazóknál a munkáltatói jogkör gyakorl ója az igazságügyminiszter, konkrét utasításokat, feladatokat adhat; nyilván soksok év alatt kialakul egy olyan gyakorlat benne, hogy neki az igazságügyminiszter utasításait be kell tartania, és nem a bírói függetlenséget fogja megszokni, nem azt szokja m eg, hogy őt semmilyen utasítással nem lehet ellátni a feladatai elvégzésében, maximum az igazgatási tevékenységébe lehet beleszólni. Tehát már ez nagyon negatív, főleg, ha ilyenekkel fogjuk föltölteni majd, ha egy ilyen káderképzőt csinálunk adott esetben az Igazságügyi Minisztériumban, és ezekkel fogjuk feltölteni. Ez semmiképpen sem jó. A másik dolog: adtunk be módosítót a bírósági titkárok bérezésével, bérpótlékával kapcsolatosan is. Úgy tudom, hogy eredetileg az OBH 30 százalékos bérfejlesztést szeretet t volna, ezzel szemben itt egy 10 százalék jelenik meg a bírósági titkároknál. (9.50) Ezt kevésnek tartjuk, és ezért adtunk be egy olyanfajta módosítót ezzel kapcsolatban, amely valahol a középutat találná meg a 30 százalék és a 10 százalék között. Ezt megfelezve 20 százalékra tettünk javaslatot, amely módosító szintén nem ment keresztül. Nem fogadták el, hogy 20 százalék lenne, amit azért tartanánk lényegesnek, mert ahogy Bárándy képviselőtársam is elmondta, Magyarországon a bírói fizetések az euró pai uniós átlaghoz képest nemhogy lent vannak, hanem a béka feneke alatt vannak. Ebben is kialakult köztünk egy vita Répássy államtitkár úrral, aki elmondta, hogy ne azt nézzük, hogy az Európai Unióban mennyit keresnek a bírák, ne azt nézzük, hogy Magyaror szág valóban a legutolsó helyen áll az Európai Unióban a bírák bérezése tekintetében. Még Bulgáriában, Romániában is magasabbak a bírói bérek, mint Magyarországon, minden európai uniós országban magasabbak. A költségvetési vitában elmondtam azt is, hogy 30 százalékos bérfejlesztést javasolunk az igazságügyi szférában mind a bírák, mind az ügyészek fizetésében. Amennyiben a 30 százalék megvalósul, még akkor is csak az utolsó előtti helyre kerül az európai uniós ranglistán a magyar bírák és ügyészek fizetése; tehát mérhetetlen mértékben lent van. Répássy államtitkár úr elmondta ezzel kapcsolatban, én úgy értelmeztem, hogy nincs is szándék a jövőben sem ezeknek a béreknek a rendezésére. Azt mondta, hogy hasonlítsuk össze az ápolónőkével, hasonlítsuk össze más s zakágazatban dolgozókkal, és itt a bírák fizetése magasabb, tehát ne az európai uniós léptékben számoljuk a fizetést. A bírák bérezése kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy a bíróság a harmadik hatalmi ág. Tehát valahol egy önálló fejezetben kellene dönt eni a fizetésükről, valahol össze kellene rendelni a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom szereplőinek bérezését, ami így nem attól függne, hogy az Országgyűlés saját kényekedvére hogyan határozza meg, ezeknek automatikusan kellene együtt mozogn iuk. Nem az ápolónőkéhez, nem a tanárokéhoz kell hasonlítani az igazságügyi ágazatban dolgozók fizetését, hanem az Országgyűlésben dolgozókéhoz, az országgyűlési képviselőkét, a miniszterekét, az államtitkárokét kellene összhangba hozni, hiszen a három öná lló hatalmi ágról beszélünk, ehhez kell mérni. Sajnos másként ezzel nem tudok egyetérteni, ezért mi is fenntartottuk a javaslatunkat, és kértük a fogalmazók, illetve a titkárok bérezésével kapcsolatosan is a nagyobb összeget.
